Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
I. Bevezetés
I. Bevezetés 11 a késő-középkori és újkori fejezetek igen elnagyoltak lettek, és az Árpád-kori részek is tartalmaznak pontatlanságokat. Bár Fraknói műve a saját kora tudományának magas színvonalán megírt összefoglalója volt, a forráskiadványok gyarapodása és a történeti kutatások jelentős előrelépése miatt ma már inkább csak historiográfiai értékkel bír. A 19. század pozitivista felfogásában az intézménytörténetet háttérbe szorította a genealógiai megközelítés, amelynek művelésében Wertner Mór járt az élen.14 Ekkor születtek az első olyan munkák is, amelyeket a mai napig mérvadónak szokás tekinteni a nádorsággal kapcsolatban. A genealógiai kutatásokon túl ilyenek Hajnik Imre megállapításai a nádori bíráskodásra vonatkozóan.15 Az intézmény első két évszázadának a kereteit pedig Váczy Péter 1938-ban közzétett tanulmánya alapján határozzák meg szinte minden történeti munkában.16 Máig ható az Anjou-kori nádori bíráskodásról és oklevéladásról szóló mű Nyers Lajostól,17 míg az Árpád-kori nádori oklevéladást feldolgozó Kommer Magda munkája kéziratban maradt.18 Istványi Géza a nádori ítélkezés 14 Számtalan olyan tanulmány született, amely egy nádor családjában végzett „mélyfúrásokat", vagy az életének egy-egy mozzanatát derítette föl. Ilyen esetekben az illető nádori mivolta lényegtelen is volt (Botka: Csák Máté; Bunyitai: Kopasz nádor; Pór: Rénold nádor; Komáromy: Dózsa nádor; Wertner: Moys nádor; Wertner: Lőrinc nádor; Wertner: Mizse nádor; Wertner: Ompud nádor; Wertner: Dénes nádor). Wertner végül - részben előbbi tanulmányai összegzéseként - az összes akkor ismert Árpád-kori nádort is megvizsgálta genealógiai szempontból: Wertner: Nádorok genealógiája. 15 Hajnik: Bírósági szervezet 6-9., 66-77. 16 Váczy: Központi szervezet 49-56. Megállapításaira később részletesen visszatérünk. 17 Nyers: Nádor működése. 18 Két, egymástól eltérő kéziratról van szó. Az „MTA Kézirattár 4538/22." jelzett alatt található bőrbe kötött, gépelt és tollal javított 91 oldalas munka három fő fejezetre oszlik (főcím nélkül). 1.: „A nádori hatáskör kifejlődésének vázlata" (1-34.); 2.: „A nádor oklevéladó működése" (35-55.); 3.: „A nádori oklevelek belső és külső sajátosságai és a nádori kancellária" (56-91.). A munkában nagyobb súlyt kap az elméleti áttekintés, az oklevelek diplomatikai elemzése csak az utolsó fejezetben található meg, vázlatosan. Az „MTA Kézirattár 4538/23." jelzet alatt található, géppel írt, fűzött, de (ma már) kötéstábla nélküli kézirat főcíme: „A nádori oklevelek a XIII. században". Láthatóan az előző munka után készült, és súlypontja egyértelműen a nádori oklevéladásra esik. Az elején található rövid intézménytörténeti összefoglaló után (ami az előző kéziratban leírtak kivonatos változata, azonban néhány helyen az ottaninál részletesebb kifejtéssel) következik a három főfejezet. 1.: „A XIII. századból fennmaradt nádori oklevelek chronologikus jegyzéke" (18-57.). Ebben Kommer 159 nádori oklevelet sorolt fel regesztasze- rűen, az elején a kiadója, majd a kiadás éve, publikálásának helye, és egymondatos tartalma. Zömében az okmánytárakban addig már kiadott, és teljes szövegükben megmaradt okleveleket vett számba, kiadatlan levéltári anyagot csak néhány esetben használt. 2.: „A nádori oklevelek belső sajátságai" (58-85.). Itt a kor diplomatikai hagyományainak megfelelő részletes elemzések olvashatóak arról, hogy az egyes oklevélrészek hogyan váltakoztak a század folyamán. 3.: „A nádori oklevelek külső sajátságai" (85-102. - igazából 86-103., mert tévedésből az előző fejezet vége, és az itteni első lapja is a 85-ös oldalszámot kapta). Ebben a szerző az eredeti oklevelek hártyáját, írásképét, stb. elemezte (látszik, hogy a hozzáférhető okleveleket kézbe vette, helyenként egészen részletes leírást adva róluk). A művet egy függelék zárja (104-108.), amelyben három addig kiadatlan nádori oklevél szövegét írta át. Egyébként sem ebben, sem az előző kéziratban sehol sem bukkan fel sem az elkészültének éve, sem a szerző neve, és mivel az MTA