Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig 103 Borsa Kopasz. Ő abban a tekintetben is különbözött a többiektől, hogy viselte a „kunok bírája" címet, illetve I. Károly őt 1310 után is nádornak tartotta. Mivel Kopasz csak 1306-ban bukkan föl elsőként ilyen méltósággal, sejthető, hogy ő volt Károly tényleges nádora, míg a többieknek a király éppen csak elismerte a címét. Mindez 1310-ig tartott, onnantól kezdve Károly csak Kopaszt fogadta el egyedüli nádornak (bár ez nem akadályozta a még élő másik három előkelőt, hogy magukat továbbra is annak címezzék).463 A méltóság el nem ismerése nem feltétlen politikai szakítás eredménye volt, Károly egyszerűen csak a harmadik, mindenben törvényes koronázása után elérkezettnek láthatta arra az időt, hogy új alapokra helyezze a nádori tisztséget is. Ahogy Zsoldos Attila megfogalmazta: „a nádori méltóság története szempontjából az Árpád-kor 1310 nyarán ért véget".464 Érdemes egy gyors körképet adni arról, hogy hogyan viselkedtek az örökös nádorok. Aba Amadéról fentebb már esett szó: lényegében ugyanazt a hivatali stílust folytatta, ami III. András alatt is jellemző volt rá: a saját uralmi körzetének az ügyeit intézte csak. A közelében, a Borsod megyei Diósgyőrött, a családi birtokának központjában tartotta székhelyét Ákos nembéli Ernye fia István.465 Egyetlen olyan intézkedése sem ismert, amely túlmutatna a megye határain, klasszikus nádori feladatokat egyébként sem végzett. Oklevelei közül összesen kettő olyan maradt fent, amelyben bírói feladatokat látott el: egy ízben utasította a feleket, hogy tegyenek esküt az egri káptalan színe előtt, másik alkalommal pedig megerősített egy előtte lezajlott földeladást.466 A nádori címét 1310 után is használta, akárcsak Amadé. Ezt a király elvileg nem ismerte el, pl. amikor jelen volt az 1313 nyarán, Budán rendezett országos gyűlésen, akkor a királyhoz közel álló országbírói oklevél csak „volt nádornak" címezte.467 A saját magának megtartott nádori címhasználat mégsem jelentett szembefordulást Károllyal, mert az ilyen titulus alatt kiadott oklevelei „ártalmatlan" birtokadományok voltak a családi birtokaiból a híve, vagy éppen a diósgyőri pálos egyház számára.468 A nagy nyugat-magyarországi oligarcha, Kőszegi János intézkedései Sopron, Vas és Zala megyék területére estek.469 Igaz, itt találunk olyanokat, amelyek egészen kinyúltak a mai Közép-Dunántúlra: több ízben is intézkedett a veszprémi káptalannak a Balaton északkeleti partján található földjei ügyében amelyek - véleményünk szerint - az oklevél másfajta értelmezése esetében is megállnak a lábukon. 463 Zsoldos: III. András hat nádora 298-299. 464 Zsoldos: III. András hat nádora 299. 465 Kristó: Rezidenciák 39. 466 AOkl II. 141., 295. sz. Talán az ő oklevele még: AOkl II. 178.184. sz. 467 AOkl III. 577. sz. 468 1311: AOkl III. 207. sz.; 1313: AOkl III. 586. sz.; 1315: AOkl IV. 216. sz. Az egyháznak szóló korábbi adománya: AOkl I. 584. sz. 469 AOkl 1.197,256., 409., 424., 493., 645. sz.; AOkl II. 151. sz.; UBII. 148. (RP 324-325. sz. reg. közötti reg. A szövegkiadás az Árpád-korra keltezte az oklevelet, de valószínűbb, hogy Anjou-kori. Az erre vonatkozó érveket lásd a regeszta utáni kommentárban.) 1 I
