C. Tóth Norbert: A székes- és társaskáptalanok prépostjainak archontológiája 1387-1437 (Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 4. Budapest, 2013)
Előszó
ELŐSZŐ A jelen munka1 egyszerű hiánypótlásként jött létre. A Zsigmondkori Oklevéltár névmutatója, illetve különböző tanulmányaim készítésekor állandó problémaként jelent meg az adott munkában szereplő egyházi személyek azonosítása. A legfőbb nehézséget nem is az egyes javadalmasok besorolása jelentette valamelyik magyar vagy külföldi család tagjai közé — noha ez sem ment magától és sokszor sikertelen maradt —, hanem tisztségviselésük időhatárainak meghatározása. Az elmúlt évek során nem egyszer külön gyűjtést kellett végeznem azért, hogy megállapítható legyen, hogy az illető prépost egy helyen a nagy- vagy a kispréposti címet viselte. (Ennek egyik hajtása volt a győri nagy- és kis- prépostokról szóló archontológiai munkám.2) Amellett, hogy a probléma nem hagyott nyugodni, egyértelművé vált számomra, hogy sem a korábbi, sem a napjainkbeli szakirodalom nem nyújt segítséget a megoldásban. Ráadásul feltűnő, hogy az egyes szerzők — magamat is beleértve — nem feltétlenül törekedtek különválasztásukra. Természetesen a munkát nem a nulláról kellett kezdenem, hiszen majd mindegyik székes- és társaskáptalan történetének készült feldolgozása, jellemzően a 19. század fordulóján,3 illetve a hamar kifulladó „új hullám" révén a 2000- es években. Ugyanakkor az előbbiekkel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, amellett, hogy rengeteg jó és használható adatot tartalmaznak, csak igen nagy körültekintéssel használhatóak. Az utóbbiak esetében pedig, jóllehet a ma érvényes módszer szerint készültek (adataikat, következtetéseiket forrásokkal is alátámasztották), évkörük jellemzően — egyetlen kivétellel4 — vagy az általam vizsgált időszak előtti, vagy az utáni korszakot5 dolgozták fel. Az érdeklődő, ha nem akarja egyesével végigböngészni a sokszor már könyvtárak polcain sem elérhető, ugyanakkor mára jobbára elavult köteteket, csak egyetlen munkához fordulhat. A Magyar Katolikus Lexikon6 vonatkozó helyein, az adott káptalan történeténél — ha szerencséje van — megtalálhatja a nagy- és kisprépostok, illetve más javadalmasok listáját, valamint méltóság- és tisztségviselésük évkö1 A szerző a Magyar Tudományos Akadémia-Hadtörténeti Intézet és Múzeum-Szegedi Tudományegyetem-Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Magyar Medievisztikai Kutató- csoportjának tudományos főmunkatársa. A tanulmány elkészítését a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (BO/445/11/2) és az OTKA K 100749. számú pályázata támogatta. 2 C. Tóth: Győr. 3 A munkákat lásd az egyes káptalanoknál. 4 Fedeles: Pécsi székeskáptalan. — Itt kell megemlítenünk Németh Péter munkáját, aki a középkori szabolcsi főesperesek névsorát tette közzé: A szabolcsi főesperesség a középkorban. Nyíregyháza, 1990. (Szabolcs-szatmár-beregi múzeumi füzetek 7.) 5 Áttekintésüket lásd Fedeles: Pécsi székeskáptalan 28-36., illetve újabban Fedeles, Tamás: Die ungarischen Dom- und Kollegiatkapitel und ihre Mitglieder im Mittelalter. Forschungsstand, Aufgaben, Initiativen. In: Kapituly v zemich koruny Ceské a v Uhrách ve stredovéku. (Documenta Pragensia Supplemanta II) Rídí Václav Ledvinka a Jirí Pešek. Praha, 2011. 161-195.; 167-181., továbbá táblázatos formában közli az egyes székes- és társaskáptalanok védőszentjeit, az alapítóik nevét, alapításuk idejét, valamint a kanonokjaik számát: 185-189. 6 I-XV. Szerk. Diós István és Viczián ]ános. Bp., 2009. — Internetes verziója: lexicon.katolikus.hu [letöltés ideje: 2013. május 26.] 7
