C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 3. A szentszéki peres eljárás részei és menete általában
74 Tanulmányok esküvel való kipótlásra szorult.55 A bizonyítékok közül itt most csak a tanú- kihallgatással, az okirati bizonyítással, az esküvel és a vélelemmel foglalkozunk röviden.56 Tanúkat annak a félnek kellett állítania, annak kellett tanúkkal bizonyítania, amelyik valamit állított.57 A másik félnek jogában állt ellenbizonyítással (;reprobatio) mindezt megcáfolni.58 A bizonyításnak határideje volt (dilatio pro- batorialis, spatio probatoriale), amelyet a bíróság állapított meg. Ha a félnek új, addig nem ismert bizonyítékai voltak, ezt az ítélethozatalig még benyújthatta.59 A tanúskodásnál az volt a fontos, hogy a bíróság megállapíthassa a ta- núzási képességet.60 Ennek feltételei: vallomásra való képesség, épelméjűség, megfelelő életkor, önkéntes vallomás, kifogástalanság, azaz jogi szempontból jó hírűség. Jogilag tanúképteleneknek számítottak a büntetésüket töltők, a kiközösítettek, eretnekek, pogányok és zsidók, a közismert erkölcstelenek, illetve a bírák saját perükben.61 Viszonylagos tanúképtelenséget jelentett a rokoni, gondnoki, megbízotti vagy szerzetesi viszony, ilyen tanúkat csak a perbeli ellenfél beleegyezésével, illetve a szerzeteseket csak elöljárói engedéllyel lehetett kihallgatni.62 A nők tanúképesek voltak, házassági köteléki és bűnügyekben is.63 A tanúvallomás előtt a tanúknak esküt kellett tenniük, előtte a bíróságnak figyelmeztetnie kellett őket a hamis tanúzás következményeire.64 Mivel a tanú55 Speculum 1.616-629. (II. 2. De probationibus), ebből 623-628. a bizonyítás nemei (uo. §3., kissé összemosódva a bizonyítékok fajtáival): tanúk, beismerés, okiratok, tett közismertsége, vélelem, szóbeszéd, megkínált eskü, „per libros antiquos", „per litteras sigillatas", nyilvános kihirdetés, makacsság. Khlósz: Praxis 84-87. (tit. IV. nr. 2-3.); Kazaly: Egyházjogtan 636.; Gózony: Egyházi törvénykezés 182-207. A teljes bizonyítás nemei (uo. 183.): beismerés, hiteles oklevelek bemutatása, két egybehangzó kifogástalan tanúvallomás, tettenérés, törvényi és törvényes feltevés. A fél bizonyíték büntetőperekben nem elégséges. Surányi: Rendtartás 94-129. A bizonyítékok fajtái: köztudomás, beismerés, tanúvallomás, szakértői vélemény, okirat, jogvélelem, eskü, ill. az önmagában még nem bizonyító szóbeszéd (közhír). 56 Vö. Balogh: Középkori bajor 273-274. A bizonyítás három fajtája a tanúvallomás, az oklevél és az eskü. A modern egyházjogban a bizonyítékok fajtái a következők: okiratok, tanúvallomások, szekértői vélemények, bírói kiszállás és szemle, bírósági vélelmek: Erdő: Egyházjog 738-739. (2917. bek.). Az eskü ma már nem önálló bizonyíték: uo. 740. (2926-2927. bek.) A mai okirati bizonyításról, a tanúvallomásokról, ill. a tanúkihallgatásokról vö. uo. 742-743. (2934- 2942. bek.) és 743-749. (2943-2983. bek.). 57 Donahue: Law, Marriage and Society 41. 58 Surányi: Rendtartás 89-90. 59 Surányi: Rendtartás 93. 60 Surányi: Rendtartás 99. a Tripartitum P. II. tit. 27. (köztudományvétel) részére is hivatkozik. 61 Speculum I. 289-290., 295-296., 299-300., 302. (I. 4. De teste, §1, 25-34., 56., 59., 75-76., 80., 88.), Khlósz: Praxis 94-100. (tit. IV. nr. 9-10.); Gózony: Egyházi törvénykezés 186-190.; Kazaly: Egyházjogtan 639-641.; Surányi: Rendtartás 99-105. 62 X 2.20.24. Friedberg II. 323.; Speculum 1.285-287., 290-291. (1.4. De teste, §1,1-17., 36.); Khlósz: Praxis 95., 96. (tit. IV. nr. 9/4. és 6-7. alpont); Surányi: Rendtartás 102-104. 63 X 2.19.14. és II. 20. 3. Friedberg II. 314-315., 316.; Speculum I. 300-301. (I. 4. De teste, §1, 83.); vö. Surányi: Rendtartás 105. Ellenkezőleg nyilatkozik Kazaly: Egyházjogtan 640-641. 64 Speculum I. 311., 324. (I. 4. De teste, §4, 1., §7, 3.); Khlósz: Praxis 94. (tit. IV. nr. 8., neve: iuramentum corporale). Az eskü nélkül tett tanúvallomások vagy előző tájékozódásra szolgál-
