C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 3. A szentszéki peres eljárás részei és menete általában
A szentszéki peres eljárás részei és menete általában 67 ben állítólag létezett olyan gyakorlat is, hogy a feleket külön-külön hallgatták meg.9 Ez nyilván az írásbeliség miatt volt lehetséges. A világi bírósági fórumoktól ugyanis a középkor időszakában leginkább az írásbeliség kiemelt szerepe, az írásbeliség elvének alkalmazása különböztette meg a szentszékeket. Eszerint mindent rögzíteni kell írásban: az ügy cselekményeit, vagyis némi leegyszerűsítéssel a per tárgyát (actus causae) és a perbeli eljárás cselekményeit (actus processus) egyaránt.10 Ez — mint fentebb említettük — zsinati előírásokon alapult. A világi bírósági gyakorlathoz képest a (közjegyzők közreműködése hangsúlyos: a jegyző elvben minden bírósági ülésen jelen volt, és az akkor készített jegyzőkönyvet a következő ülés elején hitelesítés végett felolvasta.11 Ugyanő ismertette általában a periratot, illetve jegyzőkönyvezte a tanúvallomásokat. A jegyző feladata volt mindezeken kívül a bírósági végzések és ítéletek megszerkesztése is.12 A perirat neve acta iudicialia vagy röviden — ahogy a pozsonyi per ítéletleveleiben is emlegetik — acta. Ha alakilag kifogástalan, közhitelűnek számít.13 A peres eljárás a középkorban is kétféle lehetett: rendes vagy sommás (causa summaria), régibb magyar nevén rövidleges. Utóbbit alkalmazták akkor, ha a vitás kérdés egyszerűen eldönthető volt, azaz ítélethozatal után a pervesztes fél bizonyosan nem élt jogorvoslattal.14 A rendes eljáráshoz képest jóval egyszerűbb szerkezetű, főleg abban különbözött, hogy nem kellett keresetlevelet benyújtani, egy tárgyalás alatt meg lehetett hozni az ítéletet, tehát nem tagolódott különböző perfázisokra. Ezért nem volt szükséges részletes írásba foglalásra sem.15 A rendes eljárásban ellenben minden törvény és szokásjog által megszabott formaságot és ünnepélyességet megtartottak. Az eljárás szakaszait, a perfázisokat az egyházjogi szakirodalom általában három részre szokta tagolni: 1. bírósági előkészítés (a keresetlevél összeállításától és beadásától az idézésig), 2. perfolyamat vagy eljárás (az idézéstől a perfelvételen át a bizonyítékok összegyűjtésén és a tanúk kihallgatásán keresztül a perdöntő ítéletig), 3. 9 Lásd Donahue: Law, Marriage and Society 37. 10 Vö. Surányi: Rendtartás 86. 11 Surányi: Rendtartás 40. - Vö. az 1.4.3. fejezettel (különösen 155-156. jegyzetek). 12 Surányi: Rendtartás 40. 13 X 2.19.15. Friedberg II. 315. (az acta a másodfokú bíróság előtt is hiteles); Erdő: Egyházjog 723. (2842. bek.), 760. (3040. bek.); Surányi: Rendtartás 87. Formailag a következő elemek szerepelnek benne: hely, idő, cselekmény megjelölése, felolvasásának és helybenhagyásának feltüntetése, a bírósági személyzet aláírásai. 14 Speculum I. 152. (I. 1. De summaria cognitione, §8, 18.) - Bónis: Szentszéki regeszták 1114., 1231., 1313., 1338., 1543., 1797., 1900., 2023., 2605., 2614. sz. (1350-1450 közötti adatok; sommás pereket elrendelő pápai parancsok is szerepelnek.) A sommás eljárásra utaló formula: „simpliciter et de piano" vagy „summarie et de plano". 15 Khlósz: Praxis 30-31. (tit. II. nr. 8.) a felek meghallgatásának szükségességét emeli ki, Gózony: Egyházi törvénykezés 164. megtartandó elemként az idézést és a kihallgatást, 216-217. és alkalmazásának körét az egyházi javadalmak, méltóságok ügyeire, ill. uzsoraügyekre stb. határozza meg; az ítélet írásbeliségét is említi Surányi: Rendtartás 68.; Balogh: Középkori bajor 284-285. - A Speculum iudiciale szerint a keresetlevél benyújtása csak büntetőperek esetében szükséges ilyenkor is: Speculum 1.151. (1.1. De summaria cognitione, §8,10. és 14.)
