C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 3. A szentszéki peres eljárás részei és menete általában
68 Tanulmányok az ítélet kihirdetése és végrehajtása.16 Az alábbiakban ezek mentén tekintjük át a szentszéki peres eljárást, olyan mértékben, amennyiben a pozsonyi ügy megértéséhez általában szükséges. (Áttekintésünket főleg a Speculum iudiciale, Khlósz, Gózony, Kazaly és Surányi munkái nyomán állítottuk össze.) A házassági ügyekre, illetve az egyházi büntetőügyekre vonatkozó részletekre itt most nem térünk ki, és nem foglalkozunk külön a bírói illetékesség kérdéskörével sem. 3.1. A bírósági előkészítés, a kereset és az idézés A szentszéki peres eljárás (processus) megindítására hivatalból (ex officio) nem kerülhetett sor, kivéve abban az esetben, ha az alperes nyilvánosan gyanúsított, például közismert eretnek volt.17 (A szentszéki ügyész fogalmát a középkor nem ismerte.)18 Másképpen szólva a bíróság csak a felperes fél által benyújtott kereset alapján, és csakis az abban megjelölt kérdésekben járhatott el. A felperes ahhoz a bírósághoz tartozott fordulni, amelyik az alperes szempontjából illetékes (actor sequitur forum rei)}9 A per a keresetlevél (libellus, libellus actionalis) benyújtásával (oblatio libelli) kezdődött.20 A keresetlevél formailag három részből kellett, hogy álljon: egyrészt a felperes megnevezte magát, törvényes képviselőit és hogy kit akar perbe hívni, másrészt előterjesztette a per tárgyát (a tényállást, illetve a saját jogalapját), harmadrészt pedig kérte a bíróságot ebben a meghatározott kérdésben az eljárásra: az alperes megidézésére 16 A tagolásban Szuromi: Bíráskodás 161. beosztását követtük, vö. Erdő: Egyházjog 726. (2855. bek.). - Speculum I. 353. (II. 1., bevezetés) a bírósági előkészítést nem az idézésig, hanem a perfelvételig (litis contestatio, lásd alább) számítja. Surányi: Rendtartás 67-68. tárgyalási, határozati és végrehajtási szakaszt különböztet meg, tehát az előkészítést nem számítja. Balogh: Középkori bajor 270-277. három részre tagolja (idézés és perkezdés, bizonyítás, ítélet), előkészítést szintén nem számol. 17 Speculum I. 140. (I. 1. De officio omnium iudicum, §2, 1.), Balogh: Középkori bajor 141. (Az 1463. évi bambergi rendtartás 10. cikkelye); Szuromi: Bíráskodás 154., vö. Gózony: Egyházi törvénykezés 201. 18 Vö. Khlósz: Praxis 24., Surányi: Rendtartás 42-44. 19 Speculum I. 390-391. (II. 4. De competentis iudici aditione, §1, 1.). A peres felek lakás, ill. lakóhely szerinti hovatartozását részletesen tárgyalja Khlósz: Praxis 11-14. (tit. I. nr. 7-13.) Lásd még Gózony: Egyházi törvénykezés 43.; Surányi: Rendtartás 48.; Erdő: Egyházjog, 685. (2646. bek.) - A felperes perképességének kérdésével itt nem foglalkozunk, lásd Khlósz: Praxis 20. (tit. II. nr. 2.); Gózony: Egyházi törvénykezés 58-60. 20 X 2.3.1-3. Friedberg II. 255-256.; Speculum 1.490-491. (II. 1. De libelli oblatione); Khlósz: Praxis 41. (tit. III. nr. 10.); Gózony: Egyházi törvénykezés 165.; Surányi: Rendtartás 70-72.; Erdő: Egyházjog 727-727. (2856-2862. bek.) - A középkori házassági perekben a kereset benyújtásáról: Donahue: Law, Marrage and Society 35-37. Vö. Balogh: Középkori bajor 272.
