C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 2. A pozsonyi káptalan felépítése és személyi viszonyai (1421–1425)
64 Tanulmányok Mint látható, az érsekek a pozsonyi prépostok kinevezésébe nem tudtak érdemben beleszólni,146 a kanonokok, javadalmasok kinevezése ügyében folyó küzdelembe viszont igen. A fentebb idézett oklevelekből kirajzolódó kép azonban nem teljesen világos, azt gondolhatnánk, hogy az esztergomi érsekek a XIV. század második felében megszerzett pozícióikat 1390-ben megerősítették, majd némi XV. század eleji (1404) megingás után 1406-ban és 1425-ben ismét elnyerték, és így a prépostokkal a káptalan tagjai feletti rendelkezési jogokért folytatott harcból győztesen kerültek ki. Éppen ezért itt az ideje vizsgálatunkba bevonni azon adatainkat, amelyek a XV. század első négy évtizedének egyes kanonoki javadalmainak betöltéséről147 tudósítanak. 2. táblázat. Az ismert kanonok-kinevezések (1407-1433) Név és stallum Időpont Forrás Kinek a kezdeményezésére? Schosperger Fülöp kanonok 1407.1. 22. e. ZsO II. 5256. sz. Kanizsai János érsek Uski Balázs kanonok 1413. IX. 15. BTOEIII. 637. sz. Kanizsai János érsek pozsonyi János fia Jakab őrkanonok 1414. V. 30. DF 288758. (ZsO IV. 2041. sz.) Zsigmond király presentatiójára és Kanizsai János érsek institutiójára Maurpergi Mihály kanonok 1418. V. 7. Lukcsics I. 88. sz. Zsigmond király presentatiójára Soproni György kanonok 1418. X. 30. Lukcsics 1.146. sz. Kanizsai János érsek Zsigmond fia Péter kanonok 1430. IX. 28. Lukcsics 1.1426. sz. Zsigmond király nürnbergi János fia, Jaxo Jakab kanonok 1433. XI. 19. DF 228111. Zsigmond király A hat kanonoki és egy őrkanonoki kinevezés alapján annyit nagy biztonsággal kijelenthetünk, hogy a stallumot az esztergomi érsek a király bemuta- tása/ajánlása/kijelölése alapján adta a megnevezett személynek. Az uralkodó a kijelöléskor mindig a kegyúri jogára hivatkozott, az érsek pedig a joghatóságára tekintettel adományozta a javadalmat a király által javasolt személynek. (Az első két esetben nincsenek bővebb információink a kinevezésre, de figyelemre méltó, hogy az érsek mindkét esetben csak mint a kanonokság átadója szerepel.) Mindebből viszont az következik, hogy a pozsonyi társaskáptalan feletti teljes kegyúri jogot, azaz a prépostok és a kanonokok kinevezésének jogát Zsigmond király gyakorolta, amihez a mindenkori érsek a belegyezését adta, illetve kényszerült adni. 146 A XIV. századi, a XV. század végi és XVI. századi kinevezésekre lásd Knauz: Pozsonyi pré- postság 109-115. Vö. Knauz: Pozsonyi prépostság 115-120. 147
