C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 2. A pozsonyi káptalan felépítése és személyi viszonyai (1421–1425)
A pozsonyi káptalan felépítése és személyi viszonyai (1421-1425) 45 tér esztergomi nagypréposttal kötött megegyezése értelmében 16 aranyforint járna húsvétkor. Azonban, mint megtudta, ők nemhogy nem akarják kifizetni neki ezt az összeget, amely a káptalan ügyeiben végzett szolgálatainak költségei fejében járna neki, de még le is vontak járandóságából.30 (Mérainak, jóllehet forrásainkban továbbra is szerepel, ez volt az utolsó említése pozsonyi kanonokként.) Az 1419-es levél alapján felmerül, hogy Kálmán fia Miklós már 1416-ban is viselte a dékánátust, éppen csak a forrásban nem nevezték így. (Ennek lehetőségét az Oklevéltárban közölt 11. számú oklevél szóhasználata is alátámaszthatja, amelyben az szerepel, hogy a káptalan unum officialem seu decanum szokott választani, azaz forrásainkban nem feltétlenül a decanus megnevezést kell keresnünk.) Mérai Tamás levelének kelte és a káptalan gyakorlata alapján, amely szerint a dékánt a káptalan régi és dicséretes szokása szerint György-napon (április 24-én) választják,31 a négy ismert dékán hivatalviselése a következőképpen néz ki: Kálmán fia Miklós kanonok-plébános az 1415/16., 1418/19., illetve 1420/21. év,32 pozsonyi János fia Jakab őrkanonok 1421/22. év,33 rozsnyói Miklós fia Cristannus az 1422/23. év, végül nagyszombati Jakab fia Koler Mihály az 1424/25. év gazdasági feladatait látta el.34 2.2. A dékán jogköre és feladatai Ha fentebb úgy fogalmaztunk, hogy rendkívül kevés a pozsonyi dékánokra fennmaradt adat, még inkább ezt kell mondjuk a dékánok jogköréről szóló források esetében. Az előző részben felsorolt oklevelek legnagyobb része ugyanis erről semmiféle információval nem szolgál. Gyakorlatilag kizárólag a kötet tárgyát képező perben született ítéletleveleket tudjuk hasznosítani. Ezek közül a legrészletesebb leírást az Oklevéltárban 11. számot viselő oklevélben találjuk. Ebben a kanonokoknak négy, prépostjuk ellen benyújtott panasza szerepel, amelyek mindegyike kapcsolatban áll a dékán tevékenységével. Sós László prépost már hivatalba lépésétől kezdve megakadályozta a dékán megválasztását, akit az addig követett szokás szerint minden évben György-napkor választott együttesen a prépost és a káptalan egy év időtartamra. A tisztségviselő feladata volt a prépost és a kanonokok közös birtokainak igazgatása, innét az adók és jövedelmek beszedése — amelyről évente két alkalommal, Szent Márton-napján, majd hivatalának lejártakor, György-napkor számadással tartozott mind a prépostnak, mind a káptalannak —, továbbá e birtokokon a bíráskodás, amelyből a befolyó jövedelmek (bírságpénzek) őt 30 ZsO VII. 331. sz. 31 Lásd a következő, a dékán jogkörét tárgyaló 2.2. részt! 32 Az 1420-as dékáni tisztségére közvetett adatunk van: 1420. nov. 30-án nyugtatja Hans Gweltel pozsonyi esküdtet, hogy a város megfizette a gabonatizednegyedet a káptalannak. (ZsO VII. 2373. sz.) 33 Oklevéltár 12. sz., lásd a 37. jegyzetet is! 34 Vő. C. Tóth: Pozsonyi társaskáptalan 111. T T—r
