C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Adattári rész - 1. Életrajzok
210 Adattári rész sártartási adományt kért és kapott a káptalan Vásárút nevű birtokára minden hét keddjére.63 Alig fél év múlva arról értesülünk, hogy az éppen Passauban időző király László prépostot küldte ki Sopronba az ott termelt, illetve odahozott borok összeírásával.64 Ennek oka, mint később kiderült, az volt, hogy Zsigmond király (rendkívüli) adót vetett ki a város bortermésére. A városnak — Sós László prépost áldozatos munkájának hála — két részletben, karácsonykor 400, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén pedig 1104 forintot kellett lefizetnie.65 A prépost utazására minden bizonnyal valamikor ősz folyamán, talán szeptember végén, október elején került sor.66 A feladatát elvégezve azután visszatért Pozsonyba. A viták azonban nem szűntek meg, így a soproni káplánok 1422. december 24-én írt levelükben kérték közreműködését, mivel a város adót akar kivetni boraikra arra való hivatkozással, hogy az szerepel a prépost által összeállított regisztrumban, amelyet egyébként ők nem hisznek.67 (Panaszuk egyébként célba ért, mivel azt a prépost valószínűleg továbbította a királynak, aki 1423. január 3-án figyelmeztette Sopron városát, hogy ne adóztassák a városi papokat.68) Ha arról nincs is biztos tudásunk, hogy a káplánok szerepeltek-e a jegyzékben, az biztos, hogy készült ilyen: 1423. január 4-én László prépost ugyanis Pozsonyból írt három soproni polgárnak, hogy jegyzéke szerint boraik után mennyi adót kell fizetniük.69 A pozsonyi prépost pontos szerepét az ügyben Zsigmond király ugyanezen a napon szintén Pozsonyban kelt levele világítja meg: az uralkodó nyugtatta a soproniakat, arról, hogy az előző évben rájuk kivetett adóból az első részletet, 400 aranyforintot megfizettek.70 A második részlet kifizetése azonban nem úgy és akkor történt, ahogyan azt a király meghagyta a városnak. A városbíró és a jegyző 1423. február 12-én fizetett le 570 aranyforintot Pozsonyban Rozgonyi György várkapitánynak,71 majd e napon két levelet is intéztek városukhoz. Az elsőt Pozsonyból küldték, és ebben arról tudósították Sopront, hogy kifizették a pénzt Rozgonyi Györgynek, de László prépost nagyon zokon vette, hogy nem az egész összeget, ezért be kívánja őket panaszolni a királynál, a kancellárnál és mindenki másnál. Ráadásul az általuk vitt ajándéknak sem örült. Egyébként mint írták, a király a Vértesben van és következő vasárnap megy Budára,72 ők viszont nem térnek vissza Sopronba, hanem a Csallóközön keresztül elindulnak (a királyhoz).73 Az előző levélben leírtaknak megfelelően aznapi másik levelük már Somorján 63 ZsO IX. 509. sz. 64 Házi 1/2. 225. (ZsO IX. 1035. sz.) 65 Házi 1/2. 235. (ZsO IX. 1257. sz.) 66 Lásd 12. sz. oklevelet (297/5-6.: „me existente in servitiis regalibus in Sopronio."). 67 Házi II/6. 65. (ZsO IX. 1266. sz.) 68 Házi 1/2. 236. (ZsO X. 14. sz.) 69 Házi 1/2. 238. (ZsO X. 19. sz.) 70 Házi 1/2. 237 (ZsO X. 18. sz.) 71 Házi 1/2. 240. (ZsO X. 133. sz.) 72 A király február 6-án Tatán, 13-23. között Visegrádon volt, Budán 23-tól mutatható ki. (Itinerarium 113.) Házi 1/2. 240. (ZsO X. 132. sz.) 73
