C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Adattári rész - 1. Életrajzok
Életrajzok 211 kelt. Ebben kérték a várost a fennmaradó pénz megküldésére.74 A fentebbi adatok alapján úgy tűnik, hogy Sós László prépost a Sopron városára kivetett nem kis összegű királyi adó adminisztrálásának feladatát kapta meg a királytól.75 Az 1423-as évből nem sok adattal rendelkezünk a prépost tevékenységéről. Az biztos, hogy eddigre kinevezte vikáriusát, a pozsonyi Kwpoden Pál fia Márton pozsonyi kanonok és székesegyházi plébános személyében.76 Másrészt a peranyagból értesülünk arról, hogy 1423 novemberében László prépost familiárisaival ismét Vásárúton járt. A kanonokok szerint familiárisaival az egyik jobbágyuktól sok bort elvittek, akinek ezzel 10 forint kár okoztak, ráadásul a jobbágy el is költözött a birtokról a közeli Komáromba. A prépost szerint ugyan ő egyáltalán nem ezért tartózkodott ott, de a vizsgálat a vádakat igazolta.77 Valamikor ez év folyamán Csukária birtokon is megjelent László prépost. A kanonok elmondása szerint ezúttal 15 lovassal szállt meg a faluban három napig maradva ott, amellyel egyrészt nyolc forinttal terhelte meg a plébánost, illetve ezzel együtt további 16 forintot is beszedett tőle. A prépost azt felelte, hogy egyrészt nem ennyi emberrel volt ott, másrészt a pénz annak a büntetésnek az összege volt, amelyet azért rótt ki a plébánosra, mivel ágyast tartott és nem jelent meg az egyházmegyei zsinaton. (A vizsgálat nem igazolta a prépost állítását.)78 Az előbbi novemberi káptalani birtokokon való tartózkodása talán összefügg azzal, hogy a prépost hazament a szülőföldjére. Év nélküli, de ha feltételezésünk79 helyes, akkor 1423. november 15-én ugyanis Hannusfalváról írt levelet a káptalannak válaszolva azok november 11-i levelére. Ebben a kanonokok elpanaszoltak Sós Lászlónak, hogy a Pozsony város tanácsa a káptalant illető házak adóját megpróbálta elvenni és e szándékától csak az ispánok, Rozgonyi István és György fellépésére állt el. A prépost megígérte társainak, hogy a nemsokára Kassára érkező Zsigmond királynál tolmácsolni fogja panaszukat. Ha a király esetleg nem jönne a városba, ő akkor is, bárhol tartózkodjon majd az uralkodó, felkeresi, illetve követe által tájékoztatni fogja sérelmükről. Egyúttal a prépost, kihasználva az alkalmat, családjuk ügyvédje számára, Gergely klerikusnak, aki hosszú idő óta képviselte a különböző ügyekben őket, a székesegyházban megüresedett egyik oltárigazgatóságot kérte.80 A következő évből, 1424-ből érdemi információval alig rendelkezünk a prépost tevékenységéről és hollétéről. Biztosan Pozsonyban volt 1424 februárjá74 Házi 1/2.241. (ZsO X. 134. sz.) - A város májusban még fizetett 328 aranyforintot, aranyforintját 225 dénárral számítva. (Házi 1/2. 246., ZsO X. 619. sz.) 75 Sopron városa még 1426-ban is ugyanezt az összeget fizette. (Házi 1/2. 311.) 76 ZsO X. 967. sz. (1423. júl. 17.) 77 Lásd 12. sz. oklevél (299/26-36.) 78 Lásd 12. sz. oklevél (300/5-18.) 79 Lásd 3. sz. oklevél. - A levél legvalószínűbb kelte. Az évet Zsigmond király kassai tartózkodásának lehetősége alapján lehet az 1423. évre tenni, mivel ekkor már tudható volt, hogy 1424 tavaszán találkozni fog Ulászló lengyel királlyal valahol a Szepességben. A találkozóra valóban sor került (C. Tóth: Zsigmond és Ulászló.), noha adataink alapján Kassán Zsigmond sokat nem tartózkodhatott. (Itinerarium 115.) 80 Uo. (Az oltárjavadalmat Gergely valószínűleg meg is kapta.) T I
