C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)

Adattári rész - 1. Életrajzok

Életrajzok 209 a család azon a szinten mozogott,49 ahonnan nem volt elérhetetlen semmilyen tisztség vagy méltóság.50 A nógrádi főesperességet több mint húsz éven keresztül viselte, utoljára 1421. december 20-án.51 Viszont a feldolgozott peranyagból az derül ki, hogy László novemberben már a pozsonyi prépostságban ült.52 Valamikor ez év nyarán ugyanis elhunyt Jubar János pozsonyi prépost,53 és a javadalmat a je­lek szerint valamikor az ősz folyamán, talán pozsonyi tartózkodása54 során Zsigmond király, illetve Hohenlohe György passaui püspök, az esztergomi ér­sekség kormányzója55 Sós Lászlónak adhatta.56 Valószínűleg ezzel ismét nem kis meglepetést okoztak a klerikusok között. László kinevezéséről december 22-én már Szepes megyében is tudtak.57 A javadalma elfoglalásával rögtön munkához is állt: még 1421 novemberében a vásárúti halászóhely építésénél segédkezett embereivel mintegy hat napon keresztül — legalábbis a prépost elmondása szerint, habár a kanonokok 1424-ben nem így véltek visszaemlé­kezni.58 A következő év elején mint az érsek pozsonyi vikáriusa intézett pa­rancsot a csallóközi espereséhez.59 A jelek szerint azonban sokáig nem maradt székhelyén, hanem Csukária birtok érintésével60 csatlakozott fegyvereseivel a Morvaországban harcoló királyhoz,61 így 1422. április 12-én már Veselíben ta­láljuk.62 Innen május elejére érkeztek vissza a Magyar Királyság területére, Sós László pedig kihasználva a király pozsonyi időzését (máj. 3-8.) május 7-én vá­49 1408-ban Kanizsai János érsek László testvérét, Sós Simont rokonának (proximus noster) neve­zi. (ZsO II. 6175. sz., DL 60536.) Ugyanő 1413-ban az érsek familiárisaként kerül elénk, mint aki urát Bácsra kísérte. (ZsO IV. 1230. sz.) E Simon felesége nem más volt, mint Szepesi Jakab országbíró leánya, Margit. Vö. Engel: Genealógia, Baksa rokonsága 6. tábla: Sós (sóvári). - Ugyanakkor a család több tagja, így László és Simon apja is, tagja volt a királyi udvarnak mint királynéi udvari lovag vagy éppen királynéi asztalnokmester. Vö. Engel: Archontológia n. 216. 50 így például 1418. III. 6-án Konstanzban Zsigmond király Sóvári Sós László fia Miklós kirá­lyi aulicus szolgálataiért neki és testvére, János fiainak, Simonnak és Lászlónak, valamint György fia Péternek címert adományozott. Az oklevél relátora Rozgonyi János főkincstartó volt. (ZsO VI. 1959. sz., idézi Bertényi: Címerváltozatok 67-68.) 51 ZsO VIII. 1258. sz. 52 Lásd a 12. sz. oklevelet. (299/7-9.) 53 Utoljára 1421. júl. 26-án szerepel. (C. Tóth: Préposti arch. 58.) - Egy bizonytalan adat alapján elképzelhető, hogy 1421. szept. 30-án (ZsO VIII. 1022. sz., a prépost és a káptalan, illetve a város között született megegyezés írásbafoglalásakor nem volt jelen) már nem élt. 54 Itinerarium 109. (szeptember 23-tól október 4-ig tartózkodott a városban, illetve a környékén). 55 Vö. C. Tóth: Esztergomi szék üresedése 887-888. 56 A pozsonyi prépostok kinevezési jogáról annak idején Rimely Károly és Knauz Nándor foly­tatott vitát, vö. Knauz: Pozsonyi prépostság 111-114., illetve lásd még kötetünkben a 2.4. feje­zetet. 57 ZsO VIII. 1262. sz. 58 Lásd a 12. sz. oklevelet. (299/12-25.) 59 Zichy VIII. 47. (ZsO IX. 75. sz., 1422. jan. 23.) 60 Lásd 12. sz. oklevelet (300/19-31.) 61 Vö. Itinerarium 111. és Tóth-Szabó: Husziták 68. 62 ZsO IX. 410. sz. T I TTT t—r

Next

/
Oldalképek
Tartalom