C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Adattári rész - 1. Életrajzok
Életrajzok 205 Pór Antal egyik tanulmányából kitűnik, hogy a rectorság akkoriban is a legmagasabb egyetemi rangok közé tartozott. A rectorrá választásnak egyik előfeltétele az volt, hogy a jelölt már legalább három évet az egyetemen töltött. Ennek alapján pedig egyértelmű, hogy Domokosnak padovai tanulmányait jóval 1400 előtt meg kellett kezdenie.19 Ebből, illetve az 1393-as bécsi adatból pedig az következik, hogy nem kilenc, hanem mindössze négy évnyi az az időszak, amikor Domokos tevékenységéről nincsen tudomásunk. Milyen kapcsolat fűzte Domokost Váradhoz már az 1390-es évek elején? A két bécsi adat erre nem tér ki. 1400-ból azonban egy padovai adat váradi lectornak nevezi.20 Kanonikátusról van-e szó? Véleményünk szerint mindenképpen,21 mégha ezt nem is olyan könnyű megmagyarázni. A székeskáptalanban ugyanis az olvasókanonok stallumát 1393-ban már, 1400 legvégén pedig még mindig János kanonok tartotta a kezében22 — így ezt a méltóságot Domokos nem birtokolhatta. Lehetséges, hogy a székeskáptalan mellett létező társaskáptalanban (Szűz Mária kisebb egyházának káptalanja) töltötte be a méltóságot, ezzel a feltevéssel viszont az a gond, hogy jelenleg egyetlen adatot sem ismerünk arra vonatkozóan, hogy ebben valóban volt olvasókanonoki stallum.23 A másik lehetőség, hogy János lector mellett sublectori tisztsége volt — sajnos azonban erről sem szólnak a források. Bármelyik is igaz a kettő közül, mindenképp váradi olvasókanonoksághoz kell kötnünk Domokost, ha ugyanis a lector szót világi tisztségként, a cancellarius vagy a notarius megfelelőjeként fognánk fel,24 felettébb nehéz lenne megmagyarázni azt, hogy miután megszerezte a doktorátust Padovában, hogyan került volna homo novus ként az őrkanonoki méltóságba. Mi több, feltevésünk szerint a váradi székes- vagy társaskáptalanban már bécsi tanulmányai megkezdése előtt stalluma lehetett, és főként annak jövedelméből finanszírozhatta egyetemjárásait. E feltevés igazolására átvizsgáltuk a váradi káptalan 1380 és 1400 között kelt összes kiadványát, ám Domokos nevű kanonokkal csak egyszer találkoztunk: egy rövid ideig, 1394 szeptembere és 1396 júliusa között ő töltötte be a székeskáptalanban az éneklőkanonoki méltóságot.25 Hogy ez a Domokos azo19 Pór: Adatok 771-773., 779-780. 20 Veress: Paduai egyetem 5. 21 Olvasókanonokként tekintett már rá Pór Antal is (Pór: Adatok 780.), ám értelmezése ellenőrzésére a váradi káptalan okleveleit nem használta fel. 22 DL 7861. (1393. máj. 5.) - DF 254305. (1400. dec. 23.). A két időpont között kelt összes függőpecsétes káptalani oklevél méltóságsorában János szerepel lectorként. (Az 1400. dec. 23-i dátum nem hivatalviselésének végpontját jelöli, hanem — tekintve, hogy Domokos ekkor már bizonyosan Padovában volt — itt hagytuk abba az adatgyűjtést.) 23 Bunyitay: Váradi püspökség II. 193. 24 A lector szó ilyetén értelmezésére lásd Du Cange: lector, 2. Vö. Bartal: Glossarium, 372. (s. v. lector 2.) 25 Oklevelek, amelyek méltóságsorában szerepel: DF 248568. (1395. máj. 26.), DF 282815. (1395. jún. 19.), DL 71425. (1396. jan. 3.). Elődje, Upori István éneklőkanonok (későbbi erdélyi püspök) utoljára 1394. szept. 16-án szerepel méltóságsorban (DF 243862.), utódja, Lukács pedig először 1396 júliusában (DL 98697.). T
