C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 1. A magyarországi középkori egyházi (szentszéki) bíróságokról
12 Tanulmányok gomi Prímási Levéltárban, a gyulafehérvári Batthyaneumban, Pannonhalmán, Veszprémben, Pozsonyban és a vasvári káptalan levéltárában, valamint a kiadott okleveles anyagban. A mintegy 4377 kivonatot felölelő gyűjteménye csak bő évtizeddel a halála (1985) után, 1997-ben jelent meg.8 Annak ellenére, hogy főként az időközben létrehozott Diplomatikai Fényképgyűjtemény (DF) alapján a kollekciót bővíteni lehet — példának okáért a kötetünk tárgyát képező per ítéletlevelei közül mindössze egy szerepel benne,9 de ugyanez tűnik ki a Piti Ferenc által pár éve közzétett, a Vay család berkeszi levéltárában fennmaradt vikáriusi okleveleket számba vevő jegyzékből is10 — Bónis gyűjtése napjainkig a legjobb segédlet a hazai helynöki bíráskodás behatóbb vizsgálatához.11 Bónis még életében számos további munkájában foglalkozott egyes, a szentszéki bíráskodást érintő problémákkal. Többek közt egy konkrét pert kiválasztva elemezte a közjegyzők egyházi jogszolgáltatáson belüli szerepét, foglalkozott az olasz származású hazai helynökökkel, külön tanulmányban foglalkozott az egyházi bíróságok hatáskörével.12 Sajnos azonban idős kora abban már megakadályozta, hogy a forrásanyag feltárása után a hazai középkori egyházi bíráskodásról önálló monográfiát írjon, jóllehet a feladat elvégzésére vitán felül ő lett volna a leghivatottabb. Ebben a korszak tudománypolitikája sem segítette: az egyházi bíráskodás kutatása 1989 előtt inkább csak megtűrt területnek számított Magyarországon. Az 1990-es években a kánonjogász Erdő Péter is több tanulmányt szentelt a témának. Ezekben mindenekelőtt a magyarországi helynöki bíráskodás európai, főleg térségbeli (lengyel) párhuzamait kereste.13 Erdő még e tanulmányai megjelenése előtt, 1989-ben összeállította a hazai vikáriusi bíróságok rendjében az általuk kiadott oklevelek jegyzékét.14 E segédlet — Bónis említett gyűjteményéhez hasonlóan — a DF alapján számos esetben bővíthető. Erdő nevéhez fűződik egy, a magyarországi felsőoktatásban jelenleg is használt, több kiadást is megélt egyházjogi tankönyv is, amely a jelenlegi kánonjogi gyakorlat megismeréséhez, így a középkori jelenségek kontextualizálásához és értékeléséhez nyújthat segítséget.15 Erdő írásainak megjelenése után, 2000-ben jelent meg könyv formájában Balogh Elemér jogtörténésznek a középkori bajor egyházi bíráskodást bemutató disszertációja. Ez ugyan — mint a címéből is kiderül —, nem a hazai forrás8 Bónis: Szentszéki regeszták. - Lásd még a 11. jegyzetet! 9 Bónis: Szentszéki regeszták 2237. sz. 10 Piti: Vikáriusi oklevelek. 11 A kötethez mindmáig nem készült el a sajtó alá rendező által a bevezetőben ígért tárgymutató. - A munka használhatóságának korlátáira lásd C. Tóth: Recenzió. 12 Lásd minderre a saját maga által összeállított jegyzéket: Bónis: Szentszéki regeszták 7. 13 Erdő: Officiálisi bíráskodás emlékei 89-90.; Uő: Esztergomi protocollum 101-102.; Uő: Officiálisi bíráskodás intézményei 119-124. - A tanulmányok első megjelenési helyeit lásd az idézett oldalakon. 14 Erdő: Ungarn. 15 Erdő: Egyházjog.
