C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 1. A magyarországi középkori egyházi (szentszéki) bíróságokról
A magyarországi középkori egyházi (szentszéki) bíróságokról 13 anyag vizsgálatán alapul, ám a két terület között a középkorban fennálló szoros kapcsolatok miatt analógiaként felhasználható, és olyan adatai is hasznosnak bizonyulnak, amelyeket a sokkal szűkösebb magyarországi forrásanyagban hiába is keresnénk.16 A kánonjog hazai kutatói közül újabban Szuromi Szabolcs Anzelm munkásságát kell megemlítenünk, aki a kánonjogi szabályozás és a zsinati határozatok felől közelít a középkori magyarországi viszonyokhoz. Egy, az érett középkori egyházi bíráskodást széles európai kitekintéssel bemutató írását munkánk során haszonnal forgattuk.17 Végül, de nem utolsó sorban feltétlenül említést érdemel Körmendy Kingának egy 2002-ben napvilágot látott munkája, amelyben az esztergomi káptalan középkori könyvállományát vizsgálva térképezte fel egyes kanonokok képzettségét, tanulmányainak helyét. Ennek során olyan kéziratokat is megvizsgált, amelyek XV. századi érseki vikáriusok tulajdonában voltak egykoron. Ez a kutatás teljesen új irányt képviselt a középkori magyar egyháztörténet-írásban. A szerző ugyan megjegyezte, hogy dolgozata közvetlenül az esztergomi szentszék középkori működéséhez új adatokkal nem járul hozzá,18 az egyes kanonokok képzettsége kapcsán azonban munkája megkerülhetetlen, így nem egy esetben számunkra is jól használhatónak bizonyult. Mindennek ellenére azt kell azonban mondanunk, hogy a középkori Magyar Királyság egyházi bíróságai szervezetének és működésének részletes és pontos ismertetésével még mindig adós a magyar középkorkutatás. Ez annak köszönhető, hogy a közép-európai térség más országaihoz képest a Magyar Királyság területéről az egyházi bíróságok saját iratanyaga a középkor időszakából, a mohácsi csatát megelőzően gyakorlatilag nem maradt fenn (az esztergomi főegyházmegye bíróságának egy 1525-ből való jegyzőkönyvének töredékét ismerjük csupán), így működésükre a középkor évszázadait tekintve egy-egy formuláskönyv szövegeit leszámítva kizárólag az általuk kibocsátott oklevelek szolgálnak forrásul.19 Ennek a forrástípusnak a megoszlása is igen egyenetlen: a középkori Magyar Királyság déli, az oszmán hódítás által érintett egyházmegyéiből nagyon kevés, csak szórványos forrásaink vannak, addig például az esztergomi főegyházmegye területéről nagyságrendekkel több oklevél maradt meg. A jelen kötetben feldolgozott ügy oklevelei is az 1920-ig az esztergomi főegyházmegyéhez tartozó pozsonyi káptalan gazdag középkori anyagot rejtő magánlevéltárában maradtak fenn. Ahhoz, hogy ezt a szentszéki pert részleteiben megértsük, először is legalább röviden szükséges bemutatni a késő középkori, XV. század eleji állapotot alapul véve — amely forrásunk keletkezésének időszaka is egyben — a magyarországi egyházi bíráskodás intézményrendszerét. Ezután a kötet tárgyát 16 Balogh: Középkori bajor. Lásd még rövid összefoglalását is: Balogh: Egyházi és világi bíróságok. 17 Szuromi: Bíráskodás. 18 Körmendy: Kéziratos források 157-188., különösen 182-188. 19 Erdő: Ungarn 124-125.; Uő: Officiálisi bíráskodás emlékei 90-96.; Uő: Älteste Protokollbuch 73-74. T
