C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 4. A pozsonyi ügy menete és ismertetése
A pozsonyi ügy menete és ismertetése 111 járó tized, az oltárjavadalmasok pedig a szőlőikből járó must begyűjtése miatt —, ez legfeljebb 12-14 napig tart összesen, de ezeken a napokon is van mise (summa missa) és vecsernye.62 A Márton plébános és kanonok elleni vádaskodás merő rágalom.63 A bíróság a viszontválasz bizonyítására nem tudjuk, milyen határidőt szabott, a káptalan részéről a bizonyításra december 9-én került sor. (Ez András- nap nyolcadik napja utáni második nap; november 15. óta négy hét és 3 nap telt el: néhány nappal vagyunk a perbezárás előtt.) Bemutatták Demeter bíboros, esztergomi kormányzó 1384. július 25-i oklevelét, amely igazolta, hogy övék a gabonatized negyede. Ez teljes bizonyítékot jelentett.64 A prépost érvelése tehát megdőlt. Noha ugyanezen a napon a prépost ügyvédje, Gergely esküt tett, hogy 1422 húshagyó keddjétől „nagyjából" (quasi)65 Szent Mihály napjáig (tehát február 24. és elvileg szeptember 29. között) megbízója helyettesítőjeként zsolozsmázott reggelente, ez nem változtatott a tényen, hogy a prépost valóban nem tartott helyettest a zsolozsma végzésére, tehát a vádpont első fele igazolódott. Egyébként 1422-ben László prépost tavasszal, május elejéig Zsigmond király oldalán a morvaországi hadakozásban vett részt,66 a helyettes állítása tehát ekkor indokolt volt a részéről. Nyáron és ősszel azonban már Pozsonyban volt, tehát Gergely ügyvéd a „nagyjából" szóval elmaszatolva a dolgot feltehetően a saját szolgálatának idejét igyekezett megnyújtani, megbízója számára kedvezőbb helyzetet teremtve. Esküje azonban csak arra volt jó, hogy igazolja: László prépost nem volt teljesen hanyag a zsolozsmázásban. A bíróság azonban az érseki felhatalmazás alapján a liturgikus rend csorbulásának megelőzésére vizsgálatot is kezdeményezett a jövedelmek és a zso- lozsmázás terheinek tisztázására.67 A számadásokat megvizsgálták (nyilván itt azoknak a káptalani számadásoknak bizonyos darabjairól van szó, amelyeknek a bortizedekről szóló darabjait a kanonokok a 20. vádpont bizonyításához már felhasználtak néhány nappal korábban, a november végi tárgyalási napokon), és úgy találták, hogy bár László prépost tisztségviselésének kezdete óta a prépostnak járó negyedrészt ugyan valóban bírja, ellenben a káptalannak más jövedelmei is vannak, amelyekből a prépostnak nem jár. A vizsgálat (pontosabban kánoni vizitáció)68 alkalmával tehát összegezték a jövedelmeket. A káptalané két pozsonyi ház (évi) cenzusa: 270 dénár, bizonyos pozsonyi szőlők cenzusa: kb. 4 csöbör ( ternarius) bor, a Ventur-háznál három kis telekrész, Papfalva birtok háromnegyede; a préposté a dévényi szőlőhegyről 1 csöbör 62 A summa missa kifejezés a napi ünnepélyes (fő) szentmisét jelentheti, amelyet a plébánia- templom főoltáránál celebráltak. A vecsernye (vesperás) a napnyugtakor mondott zsolozsma. Tringli: Imaórák 284.; Mihályfi: A nyilvános istentisztelet 324-328., 412-413. 63 275/30-276/10. 64 276/14. sor: „plene probatum fuit". 65 276/28. 66 Lásd a prépost életrajzában, ill. a 12. sz. oklevelet (300/19-31.). 67 276/20-23. 68 277/1. sor: „ex visitatione per nos habita reperimus". I T
