C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)

Tanulmányok - 4. A pozsonyi ügy menete és ismertetése

112 Tanulmányok bor, a Ventur-háztól a prépost házával szomszédos föld után 1 dénármárka, és ugyanott van egy kis telekrésze is; ezeken felül Papfalva birtok negyede. Min­den más birtokban a prépostnak negyede van, és övé a pozsonyi főesperesség területéről az összes főesperesi járandóság, továbbá a cathedraticum, a plébáno­soktól járó ajándékok, kivéve a falakon belüli Szent Márton-egyház, a falakon kívüli Szent Lőrinc-egyház, valamint Csukária és Szilincs egyházainak plébá­nosaitól járókat.69 (Az első a társaskáptalan székhelye és városi plébániatemp­lom, a második templom plébánosa, mint azt a 2. fejezetben már tárgyaltuk, szintén a kanonokok közül került ki, a harmadik és negyedik pedig káptalani birtok egyháza.) Bár főesperesi tisztsége az esztergomi egyházhoz köti, de en­nek servitiumot nem fizet.70 A tételek között földesúri jövedelmek, ingatlantulajdonból származó örök­bérleti bevételek, tizedbevételek és más járandóságok is találhatók. A tized- jövedelmekkel a következő fejezetben részletesen foglalkozunk még (ráadásul a 20. és 30. vádpont is efféle jövedelmekre vonatkozik), a prépost főesperesi jog­hatóságról pedig már volt szó. A káptalani házak cenzusa okán folytatta a tes­tület Pozsony városával a már említett szentszéki pereskedést. A Ventur-ház kérdése némi topográfiai nyomozás után teljesen érthetővé válik: a mai Ventur utca alsó végén, a Szent Márton-plébániatemplom szentélye mögött helyezked­tek el a pozsonyi elithez tartozó Ventur-család telkei, amelyek szomszédosak voltak a templom mögött fekvő préposti kúria telkével; az ebből örökbérletként kapott telekrészért a család 1388 óta fizetett.71 Összességében tehát a prépost­nak bőven voltak olyan, különböző jogcímeken élvezett jövedelmei, amelyek­ből a káptalan nem részesült, így — mivel a gabonatized negyedéről a káptalan az okirati bizonyítással egyértelművé tette, hogy az nem a prépostot illeti — semmiféle indoka nem maradt arra, hogy miért hanyagolta a hajnali zsolozsma teljesítését. ÍTÉLET: a prépost a negyedjövedelem fejében felfüggesztés terhe alatt köteles személyében vagy alkalmas helyettes által a matutina és prima hórákon jelen lenni és szolgálatot teljesíteni.72 3. A prépost a káptalan tagjait indokolatlanul panaszolta be a király előtt (Oklevéltár 10. sz., az ítélet említve: 17. sz.) A káptalan ügyvédjei november 14-én kérték a bíróságot ennek a vádpontnak is a megtárgyalására. A bíróság követ­kező napon, november 15-én kiadta az Esztergomban lezajlott perbeszédeknek a másolatát, és meghagyta a felperes félnek, hogy a viszontválaszt bizonyítsa. A 3., 4. és 5. vádpontot azzal az indokkal kezelték együtt, hogy mindegyikben 69 277/6-26. 70 Uo. 26-29. 71 A kérdést lásd részletesen a Birtokok adattárában. Köszönjük Majorossy Juditnak a kérdés tisztázásához nyújtott segítségét! 72 278/9-15.; 17. sz. büntetésösszesítő oklevélben 335/4-12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom