C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)

Tanulmányok - 1. A magyarországi középkori egyházi (szentszéki) bíróságokról

í. A magyarországi középkori egyházi (szentszéki) bíróságokról

1.1. A téma kutatástörténete, historiográfiai áttekintés

A magyarországi középkori egyházi bíráskodásról alkotott képünk annak ellenére sem nevezhető teljesnek, hogy a témával többen is foglalkoztak már. Ennek oka a szűkös forrásadottságok mellett kétségkívül a téma sokrétűségében és kontinuitásában keresendő: a kora újkori, sőt újkori egyházi, azaz szentszéki bíráskodás, éppen annak kánonjogi háttere és többé-kevésbé változatlan egyházszervezeti keretrendszere miatt egészen a XX. századig a középkori gyakorlat szerves folytatásának tekinthető. így a XVIII-XIX. századi eljárásjogi szakmunkák is csak annyiban tekinthetők történetieknek, amennyiben egy saját korukban teljesen élő joggyakorlat, jogalkalmazás korábbi előzményeit is tárgyalták.1

A XIX-XX. század fordulóján megjelent jogtörténeti monográfiák még megelégedtek a szentszékek elé tartozó ügytípusoknak, valamint az itt folyó peres ügyek fázisainak általános ismertetésével.2 A magyar történettudományi kutatás szempontjából a kezdőpontot Bónis György egy mindmáig alapvetőnek számító, 1963-ban megjelent tanulmánya jelenti, amely az 1526 előtti magyar egyházi bíráskodás fejlődését tekinti át. Ez a tanulmány azonban először németül látott napvilágot,3 és csak jóval később jelent meg magyarul.4 írása bevezetőjében Bónis felhívta a figyelmet arra, hogy „a magyar jogtörténeti irodalom az egyházi törvénykezés kérdéskörét meglehetősen elhanyagolta", többek közt maga a szentszéki bíráskodási tevékenység is „érintetlen területnek számít".5 A szerző e bevallottan átfogó jellegű munkájában a problémakört csak vázlatosan ismertette, ám kitért például az ítélőszékeken működő közjegyzőkre, a pecsételési szokásokra és a bírák képzettségére is.6

A jeles középkorkutató-jogtörténész e munkái mögött az a hatalmas anyag- gyűjtése állt, amelyet évtizedeken át folytatott részint a Magyar Országos Levéltár7 Diplomatikai Levéltárának (DL) állományában, részint az Eszter1 Khlósz: Praxis; Gózony: Egyházi törvénykezés; Kazaly: Egyházjogtan (a II. 608-609. oldalon további XVIII-XIX. sz.-i európai és magyar szakmunkák felsorolásával); Surányi: Rendtartás; Bőzinger: Egyházi törvénykezés.

2 Hajnik: Bírósági szervezet 113-119.; Timon: Alkotmánytörténet 472-473.

3 Bónis: Entwicklung.

4 Bónis: Egyházi bíráskodás.

5 Bónis: Entwicklung 177-178.; Uő: Egyházi bíráskodás 621.

6 Bónis: Entwicklung 202-206., 218-223.; Uő: Egyházi bíráskodás 637-639., 647-651.

7 Jelenlegi nevén: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL).