C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 4. A pozsonyi ügy menete és ismertetése
A pozsonyi ügy menete és ismertetése 107 Sós László prépost ügyvédjei ellenben — érthető módon — nem kanonokok, bár mindketten kötődnek a testülethez. Ágoston nevű ügyvédjéről csak annyit tudunk, hogy a káptalani iskolának volt a diákja, nyilván ezután lépett a prépost szolgálatába. Másik embere, Gergely viszont a préposttal együtt Sárosból érkezett Pozsonyba. Róla tudjuk, hogy a Sóvári Sós család ügyvédje volt korábban, ebbéli szolgálataiért is szerzett neki patrónusa 1423 végén egy pozsonyi oltárjavadalmat.50 Másrészt a per forrásanyagában és következő évben is a prépost jegyzőjeként és írnokaként szerepel.51 Bár mindkét préposti ügyvéd egyszerre jelen volt a tárgyalásokon, úgy tűnik, hogy tisztségeinél fogva és gyanítható korábbi praxisa miatt Gergely lehetett László prépost bizalmasa és a rangidős a védelem irányításában. A felek egyébként lépten-nyomon, válaszaik és viszontválaszaik alkalmával hangsúlyozzák a bíróság iránti tiszteletüket, a kanonokok pedig külön a prépost hivatalának tiszteletben tartását. Ezt nem pusztán az illendőség diktálta, hanem a közfelfogás szerint is elvárt magatartásforma kifejeződése volt: a szentszéki bírósági gyakorlatnak is az volt az alapja, hogy a jogvitákat lehetőleg békés úton oldják meg és a feleket méltányos megegyezésére ösztönözzék.52 (A dékáni osztási gyakorlatról szóló vádpontokról folytatott vitában a megegyezés igényének hangsúlyozása meg is figyelhető a prépost részéről.)53 Ha a megegyezés nem is sikerült, a feleknek azért is volt szükséges illedelmesen viselkedniük egymással a bíróság előtt, mivel egymás becsmérlése (nyelvvált- ság, emendae linguae), valamint a bíróság sértegetése (széksértés, violatio sedis) miatt a bíróság pénzbüntetést szabhatott ki rájuk — legalábbis az újkori gyakorlat szerint.54 Nem mellesleg: a perbeli ellenfeleknek a per után is el kellett viselniük egymást. A fennmaradt források a káptalan egyre magabiztosabb sikereit és a sarokba szorított prépost egyre lanyhább, majd sértődött távolmaradását hozó védekezését láttatják. Ez a kép némi árnyalásra biztosan szorul: nem ismerjük a préposti ellenkereset részleteit, ráadásul mivel a bizonyítás a felperes káptalant terhelte,55 az alperes fél reakciói általában ezekhez a bizonyítékokhoz igazodnak. A védekezés logikája szerint ugyanis a válaszban a perhalasztó kifogásokkal kellett élni (László prépost tudomásunk szerint nem élt ezekkel Esztergomban), majd a kereset jogalapját, jogcímét kellett megkérdőjelezni tagadással vagy perdöntő kifogások előterjesztésével (az előbbire néhány példát 50 Lásd Oklevéltár 3. sz. 51 Mindkét személyre az adatokat lásd a prozopográfiai adattárban! C. Tóth: Pozsonyi társaskáptalan 112., 86. jegyz. az 1426. évi adatot Gergelyre mint káptalani jegyzőre vonatkoztatja. A prépostnak márcsak bírói feladatainál fogva is nyilván volt külön (köz)jegyzője. 52 Speculum 1.148. (1.1. De officio omnium iudicum, §6,21.); vö. Erdő: Egyházjog 715. (2793. bek.). A bíróság és egymás iránti iránti köteles tiszteletről: Surányi: Rendtartás 50. 53 A11. sz. oklevélben idézik a prépost keresetének végét: 288/42-289/9. 54 Khlósz: Praxis 140. (tit. V. nr. 4.); Gózony: Egyházi törvénykezés 247. A széksértés miatt elmarasztalt bírságának megfizetéséig nem pereskedhet tovább. 55 Vö. Surányi: Rendtartás 48. T
