Horváth Richárd: Itineraria regis Matthiae Corvini et reginae Beatricis de Aragonia, 1458-[1476]-1490 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 2. (Budapest, 2011)
2. Módszertan, források - 2.1. Az uralkodói itinerarium mint kutatási segédlet. Módszertani kérdések - 2.1.2. Megfoghatatlan utazás(ok)? Hivatalos és alkalmi útitársak
ITINERARIA REGUM ET REGINARIUM REGNI HUNGÁRIÁÉ ezzel szemben kevesebb „itinerárium-töréssel" találkozhat az érdeklődő. Tekintve, hogy a tartósabb budai királyi tartózkodások köre jól meghatározhatónak tűnt, zavaró, néha pedig politikatörténeti kutatások alapján egészen fölösleges megszakítások közbeiktatása elhagyhatónak látszott. Természetesen, amint arról szó esett már, a budai jelenlétek alatt kisebb utazások és vadászatok bármikor elképzelhetőek, azonban ezek dokumentálása és teljes körű föltárása mesze túlterjed a források által biztosított lehetőségek határán. Hasonló indokok szólnak amellett is, hogy Mátyás mozgásainak adattárát a nem királyi itineráriumokkal is összevessük. Ezek sorában a legfontosabbak egyike a mindenkori feleségeké, igaz, hazánkban e téren eleddig szerény eredmények születtek.166 Pedig aligha kell magyarázni, hogy Beatrix királyné itineráriuma milyen fontos kiegészítésekkel szolgálhat Mátyáséhoz, s viszont. Kiváló példája ennek az 1490-es esztendő. Tudvalevőleg a királyi pár januárban hagyta el Budát, minden bizonnyal hajón utazva haladtak Bécs felé. Első pihenőjüket a visegrádi palotában ejtették meg. Ha kizárólag a királyi itinerárium adatait vennénk figyelembe e tartózkodás meghatározásához, csupán január 14-ét tudnánk igazolni legkorábbi dátum gyanánt.167 Beatrix királyné nevében azonban már január 12-én is kelt oklevél Visegrádon, ami világos bizonyítéka - a január 8-i budai indulás ismeretében egyébként is felettébb logikus - korábbi ittlétüknek.168 Értelemszerűen a metódus fordítottan is alkalmazható. Példaként citálhatjuk ide a királyné egyik 1483 áprilisában kelt - formuláskönyvből ismert - oklevelét, amelynek keltezési helyét a fennmaradási forma sajátosságaiból eredően, nem ismerjük.169 Ha azonban a dátumsorban olvasható szövegtöredéket (Datum in castro nostro [...]), illetőleg a vonatkozó időszak királyi itineráriumát összevetjük, könnyedén megállapítható, hogy a kelet helye Budán kívül aligha lehet más település. Hunyadi Mátyás és második felesége itineráriumának együttes figyelembevétele az idézett nyereségeken túlmenően is tartogat meglepetéseket. A magyar szakirodalom Beatrix királyné politikai szerepét - a király halálát megelőző és követő hetek, hónapok kivételével - voltaképpen alig vizsgálta, vagy ami még rosszabb, negligálta. Sohasem került sor annak áttekintésére, mikor és melyik politikai aktusnál, döntésnél lehetett jelen. Ebből fakadóan, annak ellenére, hogy majd évszázaddal ezelőtt Berzeviczy Albert, Beatrix életrajzírója már rámutatott arra, hogy meglehetősen sokat tartózkodott egymás társaságában a királyi pár,170 ennek kimondásától mindig is vonakodott a kutatás.171 Alighanem a kérdéskör további vizsgálata még számos újdonsággal szolgálhat a két fél életrajzát és a késő középkori magyar politikatörténetet illetően. Ám nem csupán a királyné itineráriumát érdemes figyelembe venni Mátyás utazásainak összesítésekor. Legalább ilyen haszonnal kecsegtet, ha a fontosabb mél166 Legfrissebben Zsigmond király és Mária királynő itineráriumának összevetésére került sor politikatörténeti vizsgálatok segítségeképpen. C. Tóth: Lengyel betörés 451-456. 167 QGW II/3. 5338. 168 DL 19619. 169 DF 283678/389-390. 170 Berzeviczy: Mathias mid Beatrix 208-209. 171 Legújabban a két személy gyakori közös tartózkodásáról: Horváth: Mátyás itinerárium 58-60. 46
