Horváth Richárd: Itineraria regis Matthiae Corvini et reginae Beatricis de Aragonia, 1458-[1476]-1490 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 2. (Budapest, 2011)

2. Módszertan, források - 2.1. Az uralkodói itinerarium mint kutatási segédlet. Módszertani kérdések - 2.1.2. Megfoghatatlan utazás(ok)? Hivatalos és alkalmi útitársak

ITINERARIA REGUM ET REGINARIUM REGNI HUNGÁRIÁÉ

megoldás több kérdést vet föl, mint amennyit megold, ráadásul az itineráriumok legfontosabb célját, a politikatörténeti kutatások előremozdítását nem éri el. Helyette talán túlzott mértékben előretol sokadrangú segédtudományi problémákat. Mert hát mi más értelme lenne a pecséthasználat vizsgálatának, mint az igazgatás és a kormányzás módozatainak feltárása, és ebben az itinerárium kitüntetett szerepet játszik. Következésképpen érdemes erre a bizonyos képzeletbeli lóra fordítva felülni: elismerve az itineráriumkészítés mindenkor szükségszerű és bizonyítható korlátáit, a fentiekhez hasonlóan azt érdemes vizsgálnunk, hogy az ismert királyi pecsétek közül mikor és melyik mozgott legtöbbet vagy legszorosabban a királlyal, akár persze időben cserélődve is. Mert azt a mátyási közel harminchárom esztendő forrásanyagából a királyi oklevelek zömének áttekintése után jelen sorok írója leszögezendőnek tartja, hogy itineráriumot készíteni oklevelek felhasználásával és ezen oklevelek pecsétjeinek vizsgálatával korántsem reménytelen vállalkozás.162 Persze nem magában állóan, hanem minden más létező forrásanyag kritikus bevonásával.

Természetesen egy efféle bevezetőben el kell mondanunk, hogy vannak/lehetnek olyan királyi utazások, amelyek rögzítése az utókor számára már-már lehetetlen. Azokra érdemes elsősorban gondolni, amelyek huzamosabb egy helyben való tartózkodás ideje alatt zajlottak (ha zajlottak), s közeli célpontokat érintettek/érinthettek, illetőleg néhány napig tartottak/tarthattak. Gondoljuk csak meg: Budáról Visegrád, Nyék vagy éppen Esztergom csupán fél-, egynapi járásra fekszik, így egy-három napos rövid utazást úgy is lebonyolíthatott ide a király, hogy annak semmiféle írott nyoma sem maradt. Hogy effélékre egyáltalában gyanakodhatunk, arra részben külföldi analógiák, részben csekély számú itthoni forrás jogosít fel bennünket. Sőt a téma egyik legutóbbi módszertani áttekintésében éppen a Buda-Visegrád közti, a szokásosnál nehezebben adatolható utazások fordultak elő példa gyanánt. Tovább gerjeszti idevágó gyanakvásunkat a régész és művészettörténész kollégák által napvilágra hozott nyéki királyi villaegyütes datálása. Eszerint - noha a komplexum teljes kiépítésére kétségtelenül II. Ulászló idején kerülhetett sor - már Mátyás idejében is számolnunk kell egy Budához közeli, fontos és reprezentatív királyi vadászó-nyaraló hely létével vagy legalább építésének megkezdésével.163 Itthonról, 1460 februárjából ismerünk egy Bátmonostori Töttös Lászlóhoz íródott, a Bodrog megyei Küllyődön/Keleden kelt levelet, amelyben Geszti László és Mihály arról ír, hogy abban az esetben, ha a király nem lenne Budán, mihamarabb vissza fog térni, ami közvetetten, de igazolhatja, hogy ilyesféle kisebb távollétek bármikor előfordulhattak.164 Az ügy érde162 Éppen ezért nem tudok egyetérteni Siittő Szilárd e kérdésben megfogalmazott álláspontjával, ott megfogalmazott, jobbára megfontolandó módszertani kétségei ellenére. Vö. Siittő: Itinerárium vita 83.

163 Opll: Herrschaft und Präsenz 14-15. - Nyék datálására legfrissebben: Búzás: Nyék 214.

164 Zidiy X. 104. Notificamus vobis tenore presendum, quatenus archiepiscopus Colocensis familiarem suum Iohannem Poch erga regiam maiestatem misit, et idem Iohannes usque tercium diem transibit. Et post ipsum familiarem edam dominus archiepiscopus iturus in Buda erit erga regiam maiestatem, quia clare sit Vestre Magnificencie, quomodo si nunc serenissimus rex Bude non existit, edam Iliis diebus illae constituetur procul dubio.

44