Horváth Richárd: Itineraria regis Matthiae Corvini et reginae Beatricis de Aragonia, 1458-[1476]-1490 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 2. (Budapest, 2011)
2. Módszertan, források - 2.1. Az uralkodói itinerarium mint kutatási segédlet. Módszertani kérdések - 2.1.1. A kancellária és az uralkodó
ITINERARIA REGUM ET REGINARIUM REGNI HUNGÁRIÁÉ gyűrűspecsétre?),141 mert azt igazolni tudjuk, hogy egy napon két külön gyűrűspecsét alatt nem kelt oklevél Mátyás nevében. Ezeken túl még egy fontos kiegészítést kell tennünk. Az irodalomban olvasható öt királyi gyűrűspecsét számát a rendelkezésünkre álló adatok alapján négyre kell csökkentenünk. Egyfelől ugyanis a föntebb már említett s 1467 elejétől meglévő gyűrűspecsét 1484 elején még használatban lehetett.142 Ebből pedig az következik, hogy a korábban, bátran mondhatjuk: zavarosan tárgyalt két magyar királyi gyűrűspecsét valójában egy és ugyanaz.143 Ennélfogva az 1484 eleje és 1486 kora őszi szünetet követően feltűnő, négyeit pajzsos, úgynevezett magyar-cseh (osztrák) gyűrűspecsétek egyszerűen csak kiegészíthették az évtizedekig használatban lévő előzőt. Másodszor. Az oklevelek pecsételési záradékában nagyjában-egészében 1473 őszétől 1475 nyaráig szinte kizárólagosan csak egyszerű gyűrűspecsétnek (sigillum annulare), majd eztán az 1480-as évek közepéig jobbára titkos gyűrűspecsétnek (,sigillum secretum annulare) nevezett pecsétek képe és e névalakok közt nem tudunk következetességet kimutatni.144 Az első (most az uralkodása elején használt gemmapecsétet nem számítva), hétszer vágott pajzsos címerképpel rendelkező gyűrűspecsét éppúgy szerepel titkos jelzővel, mint a későbbiek.145 Jelen sorok írójának meglátása szerint az elnevezésben beállott változás mögött nem pecsétcserét, hanem a pecsét jelentőségének változását kell keresnünk. Az időpont, amikor az eladdig egyszerű gyűrűspecsétnek nevezett hitelesítő eszköz a titkos jelzőt is megkapta, aligha lehet véletlenül az 1470-es évek közepe.146 Korábban, a kisebb titkospecsétek és velük kapcsolatosan a titkárok szerepének tárgyalásakor már szó esett arról, hogy nem vethető el annak lehetősége, miszerint a kisebb királyi pecsétek funkcióját vette át a gyűrűspecsét. A „titkos gyűrűspecsét" név talán ennek lehet egy hangsúlyosabb kifejeződése. Harmadszor. A kisebb királyi pecsét funkciójának átvétele, annak három példánya közt megragadható fokozatos „fejlődés" átvételét is jelenthette. Emlékezzünk: a harmadik kisebb királyi pecsétről már nagy biztonsággal el lehetett mondani, hogy nem csupán a királyi utazások alkalmával használt, úgynevezett helyettesítőpecsét. Számos alkalommal pecsételtek vele Budán, amikor az „eredeti" magyar vagy akár még a cseh királyi titkospecsét is kéznél lett volna. A gyűrűspecsétek esetében ez még karakteresebben jelentkezik. Eleinte, pontosan 1474-ben és 1475-ben, valóban inkább a királyi utazások alkalmával tűnik elénk, de 1481-től meglepően nagy számban találkozunk vele budai kiadású diplomákon is, amikor 141 Példaként idézhető az 1487. ápr. 17-én a Bécsújhely alatti ostromtáborban feltűnő negyedik, majd a máj. 2-án ugyanonnan kimutatható harmadik gyűrűspecsét esete. Az adatokat lásd az itinerárium megfelelő helyein. 142 DL 18911. (jan. 3.), DF 240668. (márc. 24.). 143 Bándi: Pecsétkatalógus 73-74. oldalain (részben Kumorovitz nyomán) külön pecsét gyanánt tárgyalt DL 18001-es és DL 18749-es oklevelek pecsétképei egyformák. 144 A gyűrűspecsét meglehetősen gyorsan, 1484 második felében tűnik el, s egészen az 1487-es bécsújhelyi ostromig meglehetősen ritkán találunk ezzel ellátott oklevelet. 145 Első gyűrűspecsét: DL 18780. (1483) - második gyűrűspecsét: DL 19187. (1486). Mindkét esetre a példák hosszasan sorolhatóak. 146 Jelen sorok írójának ismeretei szerint az első sigillo nostro secreto anulari megjelölés alatt kelt oklevél dátuma: 1475. aug. 1. Bruck 094. 38
