Horváth Richárd: Itineraria regis Matthiae Corvini et reginae Beatricis de Aragonia, 1458-[1476]-1490 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 2. (Budapest, 2011)
2. Módszertan, források - 2.1. Az uralkodói itinerarium mint kutatási segédlet. Módszertani kérdések - 2.1.1. A kancellária és az uralkodó
2. MÓDSZERTAN, FORRÁSOK ki tudjuk mutatni ugyanezen utazás során.112 Érdekes megfigyelni a két pecsét mozgását: amíg a gyűrűspecsét (az általunk elérhető legnagyobb hihetőség fokán) minden esetben a királlyal mozog, addig bizony a titkospecsét le-lemarad tőle, esetlegesen más úton halad, s szó sincs arról (amint azt a legújabb kutatások a II. Ulászló pecséthasználatánál kimutatták), hogy a titkospecsét még akkor is a király valós tartózkodási helyét adja meg dátumsorában, ha netalán annak távollétében adták is ki.113 Mivel abban meglehetősen biztosak lehetünk, hogy a gyűrűspecsét mögött a király titkárát lássuk, így a pecséttípus előtérbe kerülése automatikusan a titkár(ok) fontosságára utalhat.114 Ha pedig utánanézünk annak, hogy ki volt ekkor Mátyás titkára, új hipotézissel állhatunk elő. A szakirodalmi adatok alapján a titkári tisztségben Váradi Péter, az ismert humanista, egyben kalocsai-bácsi érsek fordul elő 1474-től, míg elődjéről, Karai Lászlóról csak 1471-ig vannak nem is egészen biztos adataink. Azaz éppenséggel az 1472-es és 1473-as esztendőkben - az úgynevezett harmadik kisebb pecsét használata idején hiányzik a titkár.115 Talán nem túl nagy merészség feltételezni, a titkár azért nem szerepel ezekben az esztendőkben, mert ekkor a gyűrűspecsét helyett a kisebb titkospecsétet „működtette".116 Ám még ennél is tovább mehetünk, noha legfeljebb a feltételezések adta keskeny ösvényen. A kisebb pecsét és a gyűrűspecsét között láthatóan 1473 őszén kitapintható csere hátterében esetleg Váradi Péternek az eddiginél valamivel korábbi hivatalba lépését is sejthetjük. Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy a gyűrűspecsét előléptetésével háttérbe szorított titkospecsétet ezekben az esztendőkben az a Beckensloer János kezelte, aki majd 1476-ban végleg szakít Mátyással, a kép egyértelműbbé válik. Eszerint Beckensloer, aki legkésőbb 1474-től117 már esztergomi érsek volt, lassan-lassan kezdett távolodni a királytól. Csábító lenne a lehetőség, hogy azt állítsuk: már 1473 második felében tetten érhetjük a két fél közt később kitapintható ellentétet, ám ez oktalan túlzás lenne. A megoldást inkább Beckensloer közismert érsekségkezdési dátumának módosítása jelentheti. 1473. december 10-én egy királyi oklevél méltóságsorában 112 Például DL 17099. (1473. dec. 29.), DF 264088. (1473. dec. 29.). 113 Remek példája ennek 1474. január 24-e. E napon két királyi oklevél is kelt. Az egyik Bártfán gyűrűspecséttel (DL 17534.), a másik Lőcsén titkospecséttel (DF 256179-180.). Az aligha hihető, hogy ugyanaznap a király mindkét városban megfordult volna, ekként magam úgy vélem, hogy a király és szűkebb kísérete Bártfán, míg a titkospecsétes „iroda" képviselői Lőcsén tartózkodtak ezekben a napokban. Ezt a döntést a pecsétek ismeretén túl persze az eseménytörténet is támogatja. Jan. 27-én hitelesítette ugyanis Bártfán Mátyás a Kázmér lengyel királlyal kötött, úgynevezett ófalui béke egyik példányát. Dogiel I. 71-73. Ráadásul a gyűrűspecsét ezután is Bártfán, míg a titkospecsét Lőcsén adatolható. Lásd: itinerarium. - A Jagelló-kori titkospecsét itineráriumkészítésben (is) játszott fontosságára lásd: Neumann: Királyi aláírás 23-24. 114 Kubinyi: Államszervezet 90. - Kumorovitz: Mátyás pecsétjei 13. még azt állította, hogy a gyűrűspecsétet maga a király viselte. Ez azonban az eddig és eztán előadottak alapján a továbbiakban nem tartható. 115 Bónis: Jogtudó értelmiség V. tábla, valamint legújabban Véber: Váradi Péter 25-27. 116 Ugyanerre utalt már Kubinyi András is. Kubinyi: Államszervezet 90. Előzményül érdemes megemlíteni, hogy Kumorovitz: Mátyás pecsétjei 13. oldalon említést tett arról, hogy a cseh és osztrák, valamint kisebb királyi pecséteket a titkárok kezelték. 117 Pápai megerősítésére 1474. márc. 15-én került sor. Eubel II. 242. 33
