Horváth Richárd: Itineraria regis Matthiae Corvini et reginae Beatricis de Aragonia, 1458-[1476]-1490 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 2. (Budapest, 2011)
2. Módszertan, források - 2.1. Az uralkodói itinerarium mint kutatási segédlet. Módszertani kérdések - 2.1.1. A kancellária és az uralkodó
ITINERARIA REGUM ET REGINARIUM REGNI HUNGÁRIÁÉ nyából kettő kelt Budán, de itt is minden esetben Mátyás jelenlétéről van szó. Legfurcsábban a harmadik kisebb pecsét „viselkedik". 1472. június 4-től egészen 1473. október 11-ig ismerjük példányait.107 Negyvenöt lenyomatából viszont már huszonhárom Budáról való, amely tény alapján Kubinyi András korábbi feltételezését, miszerint a budai keltezések annak köszönhetőek, „hogy a hivatalos kancelláriával valamilyen módon konkuráló iroda (vagy irodák) működtek", ma már bizonyosságra cserélhetjük.108 Minekutána e harmadik pecsétet az utazásokon kívül Mátyás huzamosabb budai tartózkodása idején is használták, ráadásul egyszerre a „rendes" magyar királyi titkospecséttel (ami igaz még a Kumorovitz által sorszámozott másodikra is),109 s azonos fajsúlyú ügyekben,110 másra nem gondolhatunk, csak Kubinyi felvetésére. Voltak, lehettek tehát olyan ügyek, amelyek lebonyolításában a szokásos ügymeneten túl a király akaratának, netalán személyes figyelmének több szerep jutott, s ezt fejezte ki az eltérő pecsét használata. Arról, hogy ez mennyiben jelentett konkurálást, legföljebb csak találgathatunk. Idevágó kancelláriai-történeti és aligha megspórolható politikatörténeti részkutatások hiányában nehéz indokot találnunk ezen pecsétek alkalmazására, majd rövid idő utáni elhagyásukra. Most csak egyetlen, a későbbi kutatások során még feltétlenül ellenőrzendő felvetéssel szolgálhatunk a harmadik pecsét „leváltását" illetően. Emlékezzünk: e harmadikként számon tartott királyi pecsét 1473 októbere táján tűnik el az oklevelekről. Az időpont érdekes megfigyelésre ad alkalmat. Éppen ezen esztendő őszén - éppenséggel októberben111 - tűnik föl, ekkortól egyre gyakrabban és egyre huzamosabb időszakra a gyűrűspecsét Mátyás utazásai alkalmával. Történik mindez annak ellenére, hogy a magyar királyi titkospecsétet is 107 1472. jún. 4. (DL 17314.), 1472. jún. 9. (DF 268257.), 1472. jún. 25. (DL 17337., DL 45494.), 1472. jún. 26. (DL 83799.), 1472. jún. 28. (DL 45496.), 1472. júl. 3. (DL 17338.), 1472. júl. 29. (DL 17349.), 1472. aug. 4. (DL 17355.), 1472. aug. 25. (DL 17361.), 1472. aug. 26. (DL 94254.), 1472. szept. 7. (DL 17367.), 1472. nov. 30. (DL 17395.), 1472. dec. 7. (DL 88535.), 1472. dec. 22. (DL 27345.), 1472. dec. 23. (DL 37427.), 1472. dec. 28. (DL 17408.), 1473. jan. 22. (DL 17415-416.), 1473. febr. 3. (DL 17420.), 1473. febr. 9. (DL 31944-45.), 1473. febr. 12. (DL 31946.), 1473. febr. 26. (DL 81747.), 1473. márc. 25. (DL 17441., DL 45522.), 1473. ápr. 2. (DL 17444.), 1473. ápr. 3. (DL 90771.), 1473. ápr. 9. (DL 26007.), 1473. máj. 12. (DL 81749.), 1473. máj. 27. (DL 103235.), 1473. jún. 4. (AMO 284.), 1473. jún. 14. (DL 45532.), 1473. jún. 17. (DL 45533.), 1473. júl. 14. (DL 17469.), 1473. aug. 4. (DL 69498.), 1473. aug. 25. (DL 17481.), 1473. aug. 31. (DL 17484.), 1473. szept. 7. (DL 17488.), 1473. szept. 15. (DF 203812.), 1473. szept. 25. (DL 61059.), 1473. szept. 29. (DL 34510., DL 39403.), 1473. okt. 6. (DL 45540.), 1473. okt. 11. (DF 203815.). A budai keltezések kurziválva. (Bizonytalanul, eredeti hiányában csak fényképről kutathatóan ide sorolható a DL 105015. jelzetű, 1473. márc. 4-én Budán kelt oklevél is.) 108 Kubinyi: Államszervezet 89. 109 Például 1471. ápr. 17.: magyar titkospecséttel DF 238410., második kisebb pecséttel DL 27339. 110 Például 1473. jan. 18. titkospecséttel. Tartalma szerint Mátyás az óbudai apácák helyi népeit mentesíti a koronavám alól. DL 17412. - 1473. jan. 22. kisebb pecséttel. Tartalma szerint Mátyás az Erdőhegyiektől elkobzott bizonyos Zaránd megyei birtokokat Bátori István országbírónak és testvéreinek, Andrásnak és Lászlónak adományozza. DL 17415. - 1471. jún. 20-án kisebb pecséttel. Levél a pápához. DL 37148. 111 Amikor október elején Mátyás elhagyta Budát és Visegrád, majd Vác érintésével a Felvidékre utazott, úgynevezett első gyűrűspecsétje alatt kelt a legtöbb oklevele, s ugyanezt figyelhetjük meg az onnan történt 1474-es hazautazása során is. Vö. az itinerárium vonatkozó adataival. 32