Horváth Richárd: Itineraria regis Matthiae Corvini et reginae Beatricis de Aragonia, 1458-[1476]-1490 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 2. (Budapest, 2011)
2. Módszertan, források - 2.1. Az uralkodói itinerarium mint kutatási segédlet. Módszertani kérdések - 2.1.1. A kancellária és az uralkodó
ITINERARIA REGUM ET REGINARIUM REGNI HUNGÁRIÁÉ jelenlét bíróságának élére valóságosan helytartó (locumtenens), frappánsabb nevén a személynök került két, az egykor volt kettősséget (specialis és personalis presentia) tükröző protonotáriussal kiegészülve. Személye számunkra azért kiemelt fontosságú, mert az ő kezelésében volt (folyamatosan) a király bírói pecsétje!63 Természetesen a nagy (vagy kettős) pecsét és a titkospecsét - elvileg - a fő- és titkos kancellárok felügyelete alatt maradt. Ezek után már csak a gyűrűspecsétről kell érdemlegeset mondani. Előre érdemes bocsátani, hogy az az elgondolás, amely szerint a gyűrűspecsét a 15. század közepét-második felét megelőzően voltaképpen egybeforrt az uralkodó személyével, egészen pontosan: a kezén viselte, csak részben tartható. Már Kumorovitz rámutatott arra, hogy Nagy Lajos királyunknak is két gyűrűspecsétje volt: egyiket valóban viselte, míg a másikat conservator sigilli annularis domini regis őrizte és persze kezelte.64 Minden rendelkezésre álló információ azt támasztja alá, hogy Mátyás idején sem volt a dolog másképp, tehát a király nem hordta mindennapos jelleggel ujján a hitelesítő gyűrűjét. Van ugyan afféle adatunk, amely megengedné annak feltételezését, hogy a gyűrűspecsétet a király időről időre, de ujján viselte.65 A gyakorlat viszont mást mutat: eleinte a gyűrűspecsét világosan a távol lévő titkospecsét helyett lép elő, majd az 1470-es évek második felétől mind gyakrabban önálló szerepet játszik és már nem helyettesítő jellegű.66 Kezelője ekkortól bizonyosan a királyi titkár, nevezetesen Váradi Péter, majd Bakócz Tamás lehetett, bár a titkári feladatot ellátó személyek száma felől sincsenek megnyugtató kutatási eredményeink. Szilágyi Loránd véleménye szerint „Mátyás idejében rendesen csak egy titkár működött a kancelláriában".67 Ugyanakkor ugyanezen művére való hivatkozással, hét esztendővel később már két titkárról tesz említést Mátyás korából, ami talán egy későbbi adat visszavetítéséből eredhet.68 Véleménye szerint a titkárok terjesztették a király elé - főleg az 1470-es évektől - az írásbeli supplicatiókat, és ők közvetíthették a kancellária felé a király motu proprio utasításait, amit azután az oklevelekben a commissio propria domini regis jegyzet jelölt.69 Most érkeztünk el a Mátyás kori királyi pecséthasználat talán legproblematikusabb eleméhez: a fentieken túl előforduló, többnyire helyettesítő céllal használt további pecsétek kérdéséhez. Kisebb titkospecsét(ek) és gyűrűs titkospecsétek is előfordulnak ugyanis a mátyási gyakorlatban. Azt leszögezhetjük, hogy többségük a király utazásai során tűnik föl az okleveleken, így szerepük tényleg a helyettesítés lehetett. Ám ez csak elsősorban, de nem kizárólagosan igaz, amire több 63 Hajnik: Bírósági szervezet 40-41., Szilágyi: Kancellária 76., Bónis: Jogtudó értelmiség 250. 64 Kumorovitz: Egyszerű és titkos 85. 65 Mátyás gyűrűspecsétje 168. 66 Kubinyi: Államszervezet 90. 67 Szilágyi: Kancellária 47-48. 68 Szilágyi: A királyi secretariusok 549. Kubinyi András két titkár létét igazolta. Kubinyi: Ausztria 115. 69 Szilágyi: Kancellária 53. Szilágyi egy másik írásában hasonlóképpen vélekedik, noha érvelése csupán a Jagelló-korra vonatkozó (1503. évi) adatra épül. ír ugyan az írásbeli kérvények Mátyás-kori jelentőségének növekedéséről, de a titkár vagy titkárok ebben játszott szerepéről nem. Szilágyi: Supplicatio 170-171. 24
