Horváth Richárd: Itineraria regis Matthiae Corvini et reginae Beatricis de Aragonia, 1458-[1476]-1490 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 2. (Budapest, 2011)

1. Előzmények külhonban és Magyarországon - 1.1. Uralkodói itineráriumok külföldön. Vázlatos áttekintés

ITINERARIA REGUM ET REGINARIUM REGNI HUNGÁRIÁÉ

érdekelte, hogy éppen hol tartózkodik az uralkodó, hanem az is: miként működött a sokat utazó királyok állama: szerte Európában ismertté vált a Königsumritt, az utazó kormányzat fogalma.21 Az itinerárium célból eszközzé vált: a középkori állam szervezetének feltárásához szolgált kiegészítő adalékokkal. Ám nem csupán eszköz lett, hanem módszertani újdonságként szélesebb körben kezdet „hódítani". így jutott el többek közt Csehországba is, ahol a nyugatiakhoz képest nagyságrendekkel kisebb forrásbázison folytak a vizsgálatok, ámde nem eredmény nélkül.22

Az elmúlt két-három évtized végezetül - elsősorban persze Európa középső régiójára figyelve - meghozta az itineráriumok számára a végső és talán meg is érdemelt megbecsülést. Elnyerték helyüket a fontos történeti segédletek sorában, s olyan kutatási irányzatok számára biztosítanak ma is elengedhetetlen alapot, mint például a Németországban messze a legmagasabb szinten művelt rezidenciakutatás23 vagy a nemesi társadalom és a várak, esetleg további tartózkodási helyek kapcsolatának egyre sokszínűbb vizsgálata.24 Utóbbira meglehetősen friss és közeli példánk is van. A svájci-osztrák-német határvidéken birtokos Kyburg és Habsburg családok 13. századi oklevelezését, valamint ezzel párhuzamosan keltezési helyeiket vizsgálták osztrák szakemberek a várak szemszögéből. E munka magyar nézőpontból legfőbb eredményének azt tekinthetjük, hogy minél „hivatalibb" (értsd ezalatt a Habsburgok politikai előretörését a század második felében Rudolf vezetésével) egy-egy család vagy személy társadalmi-politikai státusa, magánváraihoz való viszonya, azokban való tartózkodása egyre inkább esetlegessé, az utókor kutatója számára nehezebben követhetővé válik. Az idézett esetben a Kyburgoknál az oklevelek 36, míg a Habsburgoknál mindössze 8%-a kelt várak-21 Az egyik legfőbb munka e kérdésben Gerhard Baakené és Roderidi Schmidté, akik először egy többször is napvilágot látott nagyobb tanulmányban (1961, 1981), majd monográfiában mutatták be a német utazó kormányzat működését. Baaken-Schmidt: Königsumritt. - A módszer továbbélésére: Hillen: Herrschaftspraxis, ahol nyolc kiváló térkép illusztrálja a császár uralkodásának és politikai céljainak időszakos változását az itinerárium tükrében, illetőleg számos - forrásokkal bőségesen ellátott - százalékos táblázat mutatja az uralkodása során fölkeresett főbb településeknek a birodalmi igazgatás szervezetében betöltött helyét.

22 Hlavacek: Die Itinerare, különösen 117-119., táblázatokkal, melyek szépen illusztrálják a csekély és a nyugatinál lényegesen szórtabb forrásanyagon végezhető, ennélfogva esetlegesen a majdani magyarországi vizsgálatokra is igaz korlátok meglétét. További, az 1950-es, 1970-es években napvilágot látott fontos (például Jagelló I. Ulászló 1386-1444 közötti, Anton Gasiorowski által közreadott) itineráriumokra: Engel: Hunyadi itinerárium 976., különösen a 3. jegyzet.

23 Szigorúan szubjektív kiragadott példa gyanánt, noha a szakirodalom vázlatszerű áttekintését is nyújtja az alábbi tanulmány, amely az 1994 óta Kiéiben folyó, végcélját tekintve az 1200-1600 közötti birodalmi rezidenciák kézikönyvét létrehozni kívánó bizottság eredményeiről és terveiről is tájékoztat. A dolgozat az interneten keresztül is elérhető, magam is ezt használtam. Jan Hirschbiegel: Fürstliche Höfe mid Residenzen im spätmittelalterlichen Reich. Ein Projekt der Residenzen-Kommission der Akademie der Wissenschaften zu Göttingen. (http://www.ahf-muenchen.de/Forschungsberichte/ - A tanulmány a Jahrbuch 2001 cím alatt érhető el. - Letöltés: 2009. augusztus 13.).

24 Például Németországban: Ewert: Itinerar mid Herrschaft 93-94., ahol az utazó- és rezidenciakormányzat fogalmának kettősségét, illetőleg egyeztethetőségének lehetőségét vizsgálja. - Lengyelországban: Kajzer: Die Burgen 112-113.

14