Horváth Richárd: Itineraria regis Matthiae Corvini et reginae Beatricis de Aragonia, 1458-[1476]-1490 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 2. (Budapest, 2011)
1. Előzmények külhonban és Magyarországon - 1.1. Uralkodói itineráriumok külföldön. Vázlatos áttekintés
1. ELŐZMÉNYEK KÜLHONBAN ÉS MAGYARORSZÁGON ban, természetesen hozzátéve: évtizedes bontásban és bizonyos évkörökben az arányok nem ennyire eltérőek.25 Ugyanekkor nem csupán használhatóságuk köre bővült jelentősen, hanem legalább ennyire fontossá vált jó néhány módszertani elemük, olykor egyenesen korlátáik, összeállítási nehézségeik előadása.26 Efféle dolgozatok a legutóbbi időkben is napvilágot látnak.27 Napjainkban pedig részben újólagos kiadásban, részben új eredményként jelennek meg „klasszikus" uralkodói itineráriumok is, amelyek már a modem történetkutatás minden elvárásának megfelelnek: pazar forrás- és irodalomjegyzékekkel, remekbe szabott térképekkel. Sőt megjelent a császári itineráriumok egységes adatsorait egy-egy földrajzi helyre „bontó", az egyes uralkodói paloták (úgynevezett pfalzok) topografikus, kataszterjellegű feldolgozása is. Ezekben mai tartományok szerinti bontásban minden egyes pfalz történeti és régészeti-művészettörténeti összefoglalóját megtalálhatjuk. Ezt egészíti ki az egyes székhelyekről ismert uralkodói keltezések adattára, értelemszerűen az okleveles források és az elbeszélő művek adatainak egybekapcsolásával, hozzávetőlegesen a 13. század közepéig.28 Némi csalódással vegyes irigységgel vehetjük ugyanakkor tudomásul - tehetjük hozzá egy késő középkori uralkodó itineráriumát közreadó munka bevezetőjében -, hogy a figyelem elsődlegesen a korai, 14. századi és az előtti uralkodókra összpontosul, nem függetlenül persze a német történelem sajátosságaitól.29 25 Wemer: Kyburg mid Habsburg 211-212. 26 Például Itinerar mid Politik 11-24., Löwener: Itinerarforschung. Nála az itineráriumok, az egyes oklevelek keltezési idejének meghatározásában és/vagy ellenőrzésében játszhatnak szerepet, ekként tehát az itineráriumkutatás mint diplomatikai segédanyag tűnik föl. Érdekesség, hogy 1999-ben, amikor a datálatlan oklevelek keltezéséről nemzetközi konferenciát rendeztek Magyarországon, az áttekintő előadásokban és az ezeket közreadó kötetben az itinerárium mint efféle segédeszköz nem merült föl. Vö. Dating Undated Charters passim. 27 Opll: Herrschaft und Präsenz, igaz, ez a dolgozat is - hasonlatosan más módszertani írásokhoz - elsősorban 11-12. századi adatokkal dolgozik. 28 E sorok írója a ma már tizennegyedik köteténél járó sorozat türingiai részével találkozott, ám az egyes kötetek szerkezete egyező. Vö.: Die Deutschen Königspfalzen II/1. 29 Opll: Friedrich I., Gasiorowski: Kazimierza, Hermann: Lothar III. 99-170. Utóbbi módszereihez: 99-101. A szerző - lévén még német területen is korainak számító uralkodó (1133-1137) utazásait vizsgálja - érdekes metódust alkalmazott. A húsvét-pünkösd-karácsony ünneppontokra keresett meglehetősen biztos tartózkodási adatokat, s ezek segítségével próbálta a sokszor többhetes hiátusokat (természetesen logikai úton) kitölteni. Egészen különleges módon még a települések közti kilométeradatok és a legvalószínűbb útvonalon vezetve a feltételezhetően érintett helységek nevei is szerepelnek a munkában. Ugyancsak olvashatunk a napi útátlagokról. - A teljesség megkívánja, hogy szóljunk a Mátyás-kortárs III. Frigyes bő évtizede megjelent itineráriumáról, amely azonban a német kutatások alapossága mellett meglehetősen szerényen adatolt. Különösképpen annak tűnik, ha összevetjük a közlő, háromkötetes monográfia alaposságával. Számos esetben csak a korábbi feldolgozások és forrásközlések adatait közli újra (például Priebatsch: Die Reise Friedrichs című közleményében ismertetetteket). Lényegében Chmel III. Frigyes regesztakiadásán alapszik, s még az azonos napon, de eltérő helyen kelt oklevelek szétválogatását sem tekintette feladatának. Leginkább itineráriumvázlatnak tekinthető. Heinig: Friedrich III. II. kötet: 818-844., III. kötet 1347-1389. 15
