Horváth Richárd: Itineraria regis Matthiae Corvini et reginae Beatricis de Aragonia, 1458-[1476]-1490 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 2. (Budapest, 2011)

1. Előzmények külhonban és Magyarországon - 1.1. Uralkodói itineráriumok külföldön. Vázlatos áttekintés

ITINERARIA REGUM ET REGINARIUM REGNI HUNGÁRIÁÉ

gozata két esztendeje ismét napvilágot látott, ami több mint százesztendős és általában modernizálásra szoruló kézikönyveknél meglehetősen ritka jelenség.

Ritka, de nem rendkívüli. Az angol hagyománytisztelet eredményeként ugyancsak reprintben hagyta el a sajtót nemrégiben Henry Gough I. Edvárd angol király (1272-1307) itineráriumát tartalmazó munkája. Gough miivé Eytonénál lényegesen később, tehát akár annak ismeretében látott napvilágot, forráskezelése és hivatkozási rendszere, meglepő módon, elődjénél mégis lényegesen nehézkesebb, hiányosabb.* 11 Előnye ugyanakkor, hogy a felölelt időszak minden egyes naptári napja külön adatsort kapott, így a király tartózkodása nem tól-ig módon, hanem a szó legszorosabb értelmében, napról napra követhető.

E néhány soros áttekintés vélhetőleg kellően illusztrálta a tudományág fejlődését a 20. század elejéig bezárólag. A folytatás részben ismert, részben pedig az angolszász középkorkutatás máig meghatározó pozitivista és biográfia-központú hagyományait ismerve könnyen elképzelhető. Természetes módon Wales és Skócia területén is megindultak az angliaihoz hasonlatos adatgyűjtések,12 illetőleg szinte minden jelentősebb uralkodói életrajz tartalmazott kisebb vagy nagyobb mértékben itineráriumokat.13 A századfordulótól az itinerárium a történetírás politikatörténeti és biográfiai irányzatának elválaszthatatlan és mellőzhetetlen segédeszközévé vált.14

Magyar olvasó számára furcsa lehet, hogy a módszertani-nemzetközi kitekintést angolszász példák nyitják és nem a német nyelvterület szerzői. Az esetleges kétkedőket azonban két szempontból is megnyugtathatjuk. Egyrészről ténylegesen a szigetországban „ütötte föl fejét" elsők között az itineráriumkészítési láz. Persze, mondhatjuk mi Magyarországról, könnyű nekik. Rendelkezésükre áll az angol királyi levéltár több fontos, kötetekbe rendezett iratsorozata, például a ma már nem létező középkori magyar királyi könyvekhez hasonlatos, a londoni Towerben őrzött, s az 1202-es (más irodalmi adatok szerint 1216-os) évvel induló, úgynevezett Patent Rolls (Calendarium Rotulorum Patentium).15 Ráadásul egy központi levéltárból történő itinerárium készítése egészen más metódust kíván, mint az erősen szórt hazai anyagban való búvárlás. Másfelől nem mehetünk el szó nélkül a mellett a párhuzamosság mellett sem, ami a késő középkori angol és vele kortárs magyar államot korlátok között, de mégis egyaránt jellemezte. Ez pedig

dósít, hogykét hónap múltán mikor csatlakoztak ismét a királyi udvarhoz. Eyton: King Henry II. 169-170.

11 Gough: Edward the First.

12 Vö. Itinerary Robert the Bruce. Itt az Eytonéhoz hasonló apparátus jobbára még hiányzik.

13 Mabei: Henry VI., itinerárium: 375-389. - Temperley: Henry VII., itinerárium: 411-419. Természetesen mindkettő esetében inkább csak vázlatos itineráriumról, mint kritikai adatközlésről beszélhetünk.

14 Csupán érdekességképpen jegyzendő meg, hogy Földnélküli János itineráriumának ma már digitális térképeket használó, kutatási-közlési verziója is létezik, amely bárki számára korlátozás nélkül hozzáférhető. Vö.

http://home.myuw.net/jjcrump/Timelines/itinerary/Johnltinerary.html (letöltés: 2009. augusztus 12.).

15 Digitális, keresőprogrammal ellátott kiadását lásd:

http://sdrc.lib.uiowa.edu/patentrolls/search.html (letöltés: 2009. szeptember 3.).

12