Degré Alajos, Simonffy Emil: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 23. rész : A Zala Megyei Levéltár fondjainak jegyzéke (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1970)

Zala megye levéltára tulajdonképpen 1752-ben, a ma is fennálló zalaegerszegi vármegyeház elkészültével jött létre. A megyei hatóság ugyan a török háborúk idején is folyamatosan működött, - a XVII. században közgyűléseit többnyire a megye területén kivül, bár határához közel eső Körmenden tartva - de a megye jegyzői által kúriáikban őrzött megyei iratok többnyire a családok kezében maradtak, és azokat nehezen tudták a XVIII. század közepén Összeszedni. Nagyobb mennyiségű irat csak 1711 utáni időkből maradt, tehát akkor kezdték a megyére vonatkozó iratokat rendszeresen gyűjteni. Eleinte csak gyűjtötték az iratokat, 1744-ben tették az első kísérletet az anyag rendezésére, segédletek készitésére. 1757-ben készitik az első - máig fennmaradt - rácsajtós szekrényeket az anyag tárolására. Az eredetileg egy szobából álló levéltár 1824-ben már négy szobára terjed és zsúfolt. 1771-ből maradt az első részletes leltár, mely a rendezettség mértékéről is tájékoztat. A nagy rendezés azonban 1794-ben Indult még, Háry Farkas több mint fél évszázados levéltárossága idején. Ekkor alakultak ki a ma is fennálló nagy, 1786 előtti állagok és alakult ki az 1790 után keletkezett közigazgatási iratok, főleg a közgyűlési iratok, valamint a perek gyűjtési ós kezelési rendje. A Bach korban keletkezett iratanyagot nem pusztitották el, de felhordták az akkori megyeháza padlására, és ott akadt rájuk - részben" ömlesztett, de alig hiányos állapotban - az l'930-as években Fára József főlevéltáros. A. régi megyeházát 1871-ben átadták az újonnan alakult >kir. törvényszéknek de a levéltár ott maradt 1891-ig, mikor uj épületet emeltek az uj megyeháza mellett, földszintjén a levéltárral, emeletén a főispáni hivatal számára létesitett helyiségekkel. A régi levéltári anyag ma is Itt van, de - először 1928-ban, majd 1950 után - az épületben annyi uj helyiséget kapott a levéltár, hogy alapterülete ma több mint háromszorosa az 1928 előttinek. A levéltár anyagában a háborús események következtében károsodás nem történt, de az alispáni irattárnak 1940-1944. évi anyaga, a megyei árvaszéknek pedig az egész 1944 előtti iratanyaga elpusztult. A levéltár anyagából eddig publikáció nem történt. A Nagy Imre - Véghelyi Imre - Nagy Gyula által 1886-ban közzétett két kötetes Zalai okmánytár családi és egyházi levéltárak Mohács előtti anyagát közli. A levéltár történetét megirta Fára József a Levéltári Közlemények 1935-1936. évfolyamaiban.