Degré Alajos, Simonffy Emil: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 23. rész : A Zala Megyei Levéltár fondjainak jegyzéke (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1970)

"Zalaegerszeg város levéltárában 1382-től kezdve gyűjtötték az okleveleket. Ezek valószinüleg a v^os ládájában foglaltak helyet, melyet egyik biró" a másiknak adott át. A XVIII. század előtti időkből azonban csak igen.csekély számú oklevél maradt fenn. Az első városi jegyzőkönyvet csak 1743-ban kezdték vezetni, akkor is inkább számadáskönyvként és nagy kihagyásokkal. Rendszeressé a jegyzőkönyvek is, az iratanyag is csak az 1790-es évektől váltak. A régi /1885-ig terjedő/ váro'si levéltárt 1902-ben Sebők Samu rendezte, önkényesen alakított mesterséges rendszerbe. Az 1885-től 1910-ig terjedő iratanyag a jegyzőkönyvek és elnöki iratok kivételével a második világháborúban a légó pincében teljesen elrohadt, úgyszintén az 1925-29. évi polgármesteri iktatott iratok és az 1915 előtti városi árvaszéki iratok. A többi az eredeti irattári rendszerben, nagyjából az eredeti segédletekkel kutatható. Nagykanizsa város levéltárának legértékesebb részét, a tanácsjegyzőkönyveket, és 3 csomó hiján az egész feudális anyagot 1945-ben a városházán bekövetkezett robbanás elpusztította. Csak 4 kötet XVIII. századi jegyződ könyvet őriz a nagykanizsai Thury György Múzeum. A megmaradt anyagban is nagy pusztitást okozott kihordás után az eső és az éveken keresztül nedves pincében való tárolás. Nagyjából azonban az 1870-es évektől az iratok fennmaradtak. 1910 előtti részük azonban a segédletek hiányossága folytán nehezen kezelhető. Az elpusztult levéltári anyagot felhasználta Barbarits Lajos Nagykanizsa város monográfiája /Bp. 1929/ c. müvében, de adatai nem mindig megbizha' tók. • Keszthely város levéltárának rendes kezelése a XVIII. század második felében indulhatott meg. Legrégibb irata 1715-ből való. Rendezését; több izben megkísérelték a mult század második felében, minden alkalommal selejtezéssel egybekötve. Valószinüleg ennek következménye, hogy nagy hiányosságok tapasztalhatók mind a régibb, mind a polgári kori anyagban, még a tanácsjegyzőkönyvekben is-. Az 1930-as évek elején az 1925-ig terjedő iratanyagot Eülöp Viktor postatiszt nagy lelkesedéssel, de teljesen laikus módon rendezte, összesen 1234 kútfőt alakítva belőle. Az egyes kútfőket be is kötötte ugy, hogy e rendszeren nem is változtathatunk. Az 193-0-1949. évi iratok szabályos irattári rendben vannak. A városi levéltár anyagára épitette fel Bontz József Keszthely város monográfiája /Keszthely 1896/ c. müvét, mely feldolgozásában eléggé primitív.