Balázs Péter, Vörös Károly: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 22. rész : A Veszprém Megyei Levéltár fondjainak jegyzéke (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1973)
17o7-*ben már készen allt a megyeháza. Megállapítja a nemeBl közgyűlés, hogy a levéltárban lévő iratok csak részben foglaltattak jegyzékbe és nincsenek rendezve. 1769-ben már az udvar is intézkedik a levéltár rendezéséről. Keresteti a lengyel-morva és moldvai határra vonatkozó okmányokat, valamint Stibor vajda, Zsigmond király és Szapolyai János okleveleitj amelyekre vonatkozólag a jegyző jelenti, hogy "felhányta M a levéltárat, de a keresett Iratokat nem lelte. 1772-től minden évben többször sürgeti az udvar a levéltár rendezéséről szóló jelentéseket. Egy bizottság feladatává tették a jelentés elkészítését, amelyet 1773. május 13-án el is küldenek a helytartótanácshoz. Ennek lényege az volt, hogy a munka nagyon lassan halad. 1774-ben Ismét mentegetőznek a sok peres ügy miatt, meg aztán azért is, mert a mostani jegyzők csak arra kötelezhetők, hogy a saját kezük alatt keletkezett iratokat lajstromozzák ós rendezzék. Kérik Őfelségét, hogy a fáradságos munka végzéséért engedélyezzen méltó tiszteletdíjat.^A jegyzőkönyvek mutatókkal való ellátása, az iratcsoportok kialakítása /nemesi, felkelési, árvagyámi, adóvevői, bíráskodási stb./ a hosszú éveken át felhalmozott minden rendszerezés nélkül beömlesztett iratok esetében a megyének szinte áthághatatlan akadályt jelent. A rendezés éveken át húzódik-halasztódik és csak apró részletekben halad előre. Még el sem készültek felében-harmadában, amikor a mélyreható politikai rendszerváltozás II, József alatt újabb bajt zúditott a megyére: megszüntette a megyerendszert, s Veszprém megyét a győri kerülethez csatolta. A kerületi főispán /Győry Ferenc kir. tanácsos/ Pápát jelölte ki a megye székhelyéül. 178b. márciusában rendelik el a megyeszékhely áthelyezését Pápára a feloszlatott pálos rendház könyvtárába és ebédlőjébe, A levéltár átszállítása olyan sürgetős volt, hogy két hónap múlva már Pápán vannak az iratok - keveredett állapotban. Ugyanakkor utasítják az alispánt, hogy gondoskodjék a veszprémi megyeháza eladásáról, vagy haszonbérbe adásáról. II. József gyűlölt rendszere még el sem múlt f amikor a megyei nemesség kérte a levéltár visszaszállítását Veszprémbe, azonban csak 1790. után került erre sor. 1790. április hó 9-én tartották meg Veszprémben az első közgyűlést, amikor a kalapos király által elrendelt Összeírásokra vonatkozó összes iratokat elesettették, csak a felmérési térképeket tartották meg a megyei mérnökök örizete alatt. Az iratokat Pápáról visszaszállították Veszprémbe. Természetes, hogy ennek az ideodakölbözésnek következtében Ismét keveredés állott elo az iratanyagban. Tehát ismét fokozottabb mértékben felmerült a levéltár rendezésének feladata, 1794-ben Ányos Antalt nevezik ki regesztrátornak, de a levéltár felügyeletét meghagyják a főjegyzőnél. Utódja 1803-ban Balassa Ignác lett. 0 már függetlenné válik a főjegyzőtől, de csak az 1820. évi tisztújitáekor nevezi ki Eszterházy János főispán a levéltár kulcsainak átadásával id. Balassa Ignácot archiváriusnak. Ő már 1816ban is panaszolta, hogy a tisztviselők az iratokat zavartan és lajstrom nélkül adják át a levéltárnak. Ekkor ismét létrehoztak egy bizottságot, amely 1848-ig figyelte a levéltár sorsát és felügyelt az ott folyó munkára. A bizottság működése 1822-1830-lg nagyrészt abban merült ki, hogy a lajstromozatlan iratok sorsát kisérte figyelemmel. Csak ekkor került sor a nagyarányú selejtezés végrehajtására. Egy kötetszerü könyvben sorolták fel a selejtbe szánt iratokat, mivel a levéltár helyisége az iratok befogadására már szűknek bizonyult. Ekkor dobták ki az összes pagalis könyveket, az adóösszeirásokat, az összes perceptori iratokat 1688-tól. Az úriszéki fellebbezett iratokat visszadták az illetékes földesuraságoknak. Ez volt a legelső nagyarányú selejtezés, amely az összeírás! ós a számadási anyagot teljesen megsemmisítette.
