Balázs Péter, Vörös Károly: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 22. rész : A Veszprém Megyei Levéltár fondjainak jegyzéke (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1973)
járási főjegyzők Iratai teljes rendetlenségben voltak s mindenki örült, ha a padlásra dobált, poros, piszkos iratait a zúzdába adhatta, senki sem törődött azok történeti értékével. A levéltár padlóján magas prizmákban halmozták össze az iratokat várván, hogy sikerül majd ujabb helyiségeket kapni* 1956-ig nem kapott a levéltár újabb helyiségeket. Bedig ekkorra már az általa őrzött iratanyag elérte az 1200 iratfolyómétert. 1956ban végre sikerült a volt piarista rendházban egy nagytermet /volt ebédlő/ és a vele összekötött tálalóhelyiséget, majd később még újabb 5 helyiséget megkapnia. 1968. január hó 1-től a veszprémi levéltár a Művelődésügyi Minisztérium fennhatósága alól a Megyei Tanács V.B. közvetlen alárendelt*sógébe került, majd 1971. november hó 1-től kezdődőleg a Művelődésügyi Osztály intézménye lett. Levéltárunk jelenleg 2.600 iratfolyóméternyi anyagot őriz, A raktárak egy része a megyei tanácsháza épületében, másik része pedig a várban lévő volt piarista rendnázban /Tolbuhin u. 12.sz./ van. A levéltár anyagából rendszeres publikáció nem történt. Veszprém város levéltára. Veszprém, városának két földesura is voltí a püspök és a káptalan. A városi levéltár mindenkor a főjegyző őrizete és felügyelete alatt állott. A legrégibb Időkben a veszprémi káptalan is őrizte a város jogbiztositó iratait. A török idők után már a főjegyzői lakban tartották az iratokat, s 1777-ben aztán a város "magistratuális" házába vitették a levéltárat. 1794-ben kezdtek foglalkozni a gondolattal, hogy a város Iratait rendezni és lajstromozni kellene. 1802-ben rendelték al a rendezés megkezdését, de csak 1806ban, amikor Csirke János lett a városi főjegyző, gyorsult meg, és 1825 w 1828 között Csirke rendszeresen jelentette a városi tanácsnak munkája előrehaladását. 1827-ben a város díszes levéltári szekrényt készíttetett, amelyben a rendezett iratokat helyezték el* A munka ezzel egyidőben fejeződött be. Az 1741. évtől kezdődő lajstromok az 1806, évig egy nagy kötetben, attól kezdve pedig 1849-ig 5 kötetben ma is használható állapotban vannak. A levéltár legrégibb oklevele 1224-ben kelt, A fontosabb iratokat és okleveleket Csirke külön jegyzékbe foglalta, s ezen kivül még 29 hatalmas kötegben "Különbféle Irományok" cimen állanak rendelkezésre a jegyzőkönyveken kivül keletkezett iratok és hozzá a mutató 1611-1805-ig. A Bach-kortól kezdve nagyon hiányos az iratanyag, a polgári kori pedig teljesen hiányzik. Nem deríthető ki* hogy kinek a lelkén szárad ez a felelőtlenség, A Horthy-korból származó iratokat 1938-ig a város egy irodatiszttel kiselejteztette, még az iktatókönyvek, a mutatók és sorkönyvek sem maradtak meg. Ez az irat— megsemmisítés 1952-ben történt. A felszabadulás utáni Időkből 1951-ig bezárólag vette át a levéltár az iratokat. Külön érdekessége a levéltárnak a veszprémi nemesi kommunitás Iratanyaga, amely inkább értékével, mint terjedelmével tűnik ki /0,85 fm./ A városi levéltári anyag mindenestül Bem tesz ki - a tanáccsal együtt sem - 100 iratfolyóméternél többet*
