Balázs Péter, Vörös Károly: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 22. rész : A Veszprém Megyei Levéltár fondjainak jegyzéke (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1973)

Pápa város levéltára. Pápa a hódoltság alatt kétszer került rövid időre török kézre. A város középkori iratanyagát az 1594. évi török megszállás elől Vasvárra szállították, ahonnét nem jött többé vissza* Az 1751. évből tudunk egy nagy tűzvészről, amely a protocollumokat, számadásokat és egyéb Írásokat megsemmisítette. A város nótáriusa őrizte a levéltárat, de sok munkája miatt nem ért rá azokat rendben tartani. Először 1793-ban rendezték a levéltár egy részét. Ekkor még "ládácskában" tartották a város jeles Írásait. Ez a "titkos láda" is elpusztult. 1808-ban újból számbavették a város privilégiális leveleit és megszámozták azokat. Ezeken kivül a jegyzőkönyvek sora is nagy becsben állott. Ezekből az első három elveszett, és a többiből is csak 54 kötet maradt meg. Ma a jegyzőkönyvek hiányos sorozata 176l-től kezdődik. A feudáliskori iratanyagból mindössze 3/4 méter maradt meg. Amit Molnár István leirt "Pápa megyei város levéltára" cimü munkájában /1942./, az csaknem maradéktalanul az enyészet martaléka lett* A legújabb korban érték a legnagyobb veszteségek a város levéltárát* Az 1920-as évek elején az akkori polgármester a padláson, pincében felszaporodott iratokat eladta, mivel nem tarotta történeti értékűnek. 1945-ben a városi levéltárat és az irattárat Pápakovácsiba szállították ki, ahol a háborús események során megsemmisültek. Innét magyarázható, hogy Pápa város egykor értékes levéltára ma a tanácsi kori iratokkal együtt is mindössze csak 46 iratfolyómétert tesz ki. Éppen a legértékesebb anyaga veszett el. A veszprémi káptalan hiteleshelyi levéltára. A káptalan hiteleshelyi működése a XVII. és XVIII. században az egész veszprémi egyházmegyére kiterjedt. A török időkben elmenekült a káptalan, és csak 1635-ben kezdte el újra hiteleshelyi működését. Ettől kezdve volnának meg a jegyzőkönyvek is, ha az első kötet /1635-1654/ el nem veszett volna. Mar az 1930. évben sem volt meg. 64 kötetnyi jegyzőkönyv őrzi• a bevallásokat, hozzájuk egy helymutató és egy személynévmutató készült. Az 1635. évtől kezdődő első kötethez valamikor egy regesztakönyvet készítettek, amely gépírással adja a hiányzó kötet bejegyzéseinek bő kivonatait* Ez valószínűleg akkor készült, amikor az első kötet még megvolt. Levéltárunk 1969-ben vette át végleges megőrzésre a hiteleshelyi levéltári anyagot, amely az 1223» évtől kezdve 197 db. Mohács-előtti oklevéllel rendelkezik* A hiteleshelyi iratokhoz 1816-ban készítették az első katalógust. Terjedelme 35 iratfolyóméter* A fondjegyzékben a x-gal jelölt fond iratainak mennyiségi adatai a jogutód szerv, a xx-gal jelölt fond Irataié a jogelőd szerv iratainak mennyiségi adataiban találhatók meg.