Botka János, Cseh Géza, Zádor Béláné: A Szolnok Megyei Levéltár fondjainak és állagainak jegyzéke : Második, bővített és átdolgozott kiadás (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. 20. rész Szolnok, 1975)

TÁJÉKOZTATÓ A FONDJEGYZÉK ÉS A LEVÉLTÁRI ANYAG HASZNÁLATÁHOZ

TÁJÉKOZTATÓ A FONDJEGYZÉK ÉS A LEVÉLTÁRI ANYAG HASZNÁLATÁHOZ 1. A mai Szolnok megye Jász-Nagykun-Szolnok megye néven 1876-ban jött létre. Területét döntő mértékben a volt Jászkun Kerület jászsági és nagykunsági helységei, valamint a volt Heves és Külső-Szolnok megye külső-szolnoki részének települései alkotják. Mária Terézia közel két és fél évszázada rendelte el a mai Szolnok megye első archívumának felállítását. Ez a Jászkun Kerület jászberényi írástára volt. A rendkívül értékes mintegy 500 folyóméter kerületi iratanyag jól-rendezett és kutatható állapotban 1878-ban került az új megye székhelyére, Szolnokra. Ettől az időtől a megyei levéltár őrzi a Jászság, a Nagykunság és a korábbi Külső-Szolnok földjének azóta keletkezett történeti értékű dokumentumaival együtt. A levéltár hosszú időn keresztül az 1878-ban épült megyeházán (1878-1952) kapott helyet, anyagát 1950-től 1957 közepéig a Szolnoki Pénzügyigazgatóság épületében, ezt követően a.Megyei Bíróság földszinti helyiségeiben őrizték. 1980-ban új megyei levéltár épült. Azóta a Keskeny János út 40-42 sz. alatti korszerű raktár ad helyet az egyre gyarapodó, teljes egészében mintaállványozott, dobozolt és alapjaiban a régi raktári rendet is megőrző dokumentumanyagnak. A levéltár raktáron kívüli része azonban csak a legszükségesebb helyiségeket biztosítja a működéshez. A levéltárnak 21 dolgozója van. A kutatók és az ügyfelek vasárnap és hétfő kivételével minden nap látogathatják az intézményt. Igény esetén az iratokról - díjazás ellenében - fénymásolatot készítünk. Új fond- és állagjegyzékünk a Művelődési Minisztérium Levéltári Osztálya vonatkozó munkautasítása alapján és az 1975-ben közzétett megyei fondjegyzék (Magyar Állami Levéltárak Fondjegyzéke III., a területi levéltárak fondjegyzékei 20. rész) felhasználásával készült, annak bővített és átdolgozott kiadása. A jegyzékkészítés azonban lényegesen összetettebb munka volt az 1970. évi adatrögzítés időarányos pótlásánál, hiszen elvégeztük az őrzött dokumentumanyag ismételt teljes számbavételét, újra átgondoltuk annak rendjét, elhelyezését, s esetenként módosításokat is végrehajtottunk. E tevékenység során véglegesítettük azokat a változásokat is, amelyek az utóbbi években a levéltári feldolgozó munka nyomán egyes fondok besorolásában, más fondokba vagy fondfőcsoportokba történő áthelyezésében - a célszerűségnek megfelelően - bekövetkeztek. Az új segédlet a fenti módosítások mellett alapvetően azt a változást kívánja bemutatni, ami a levéltári fondok számának és az iratanyag mennyiségének növekedésében az utóbbi 18 évben végbement. 1970-ben 3006 folyóméter, 1376 fondból álló iratmennyiséget őrzött a levéltár, ma 5320 iratfolyóméternek megfelelő 2097 fondnak biztosít helyet és védelmet . Fond- és állagjegyzékünk a levéltári anyag 1988. december 31-i állapo tát rögzíti, s teszi megismerhetővé a kutatók és az érdeklődők számára. Az iratanyagról fondfőcsoportok, fondok és állagok bontásában adja meg az adatokat. A jegyzék elsődleges célja a kutatók világos, pontos tájékoztatása. Éppen ezért az egyes fondokat a fondfőcsoportokon, csoportokon, alcsoportokon belül a hivatali hierarchiának és logikai rendnek megfelelően,