Botka János, Cseh Géza, Zádor Béláné: A Szolnok Megyei Levéltár fondjainak és állagainak jegyzéke : Második, bővített és átdolgozott kiadás (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. 20. rész Szolnok, 1975)

TÁJÉKOZTATÓ A FONDJEGYZÉK ÉS A LEVÉLTÁRI ANYAG HASZNÁLATÁHOZ

az ún. típusszervek (pl. községek, járásbíróságok, iskolák) fondjait pedig abc-rendben sorolja fel, függetlenül attól, hogy a fondszámok így nem növekvő rendben következnek egymás után. Az 1975. évi fondjegyzék készítésekor a fondok törzsszáma azok logikai helyével természetesen még egybeesett. A további iratanyag-gyarapodások során azonban a fondszámok meghatározásakor ezt az egybeesést már többnyire nem lehetett fenntartani. Ugy véljük, a kutató számára az a fontosabb,hogy az egyes korszakokból milyen szervek dokumentumai találhatók a levéltárban, s másodlagos, hogy a bekerüléskor milyen sorszámmal látták el az iratokat. Mindez azonban nem csökkenti a törzsszám jelentőségét. A jegyzékkészítés során a korábbi fondszámokat minden esetben megtartottuk, s a megszűnt vagy űj besorolást kapott fondok törzsszámait sem használtuk föl. A változatlan fondszámok jól segítik a kutatókat is, pl. a korábbi szerzői meghivatkozások levéltári nyomonkövetésében és hasznosításában. A fondok és állagok bemutatásakor a jegyzék feltünteti azok címét, évkorét, terjedelmét. Ahol a fondképző nevében változás következett be, a fond címében (a megfelelő év jelölésével) mindkét nevet szerepeltetjük. Azoknál a fondoknál, amelyeknél rendelkezünk a szerv működése előtti és működése utáni időszakból iratokkal, ezeket nem különítettük el, de évkorukét - tájékoztatásul - külön, zárójelben megadjuk. Levéltárunk iratanyaga mintegy 60 %-ban a szocialista korból származik. Az 1980-ban épült levéltár tette lehetővé, hogy e korszak dokumentumanyagának jelentős része is biztonságos őrzési és gondozási feltételek közé kerülhessen. Az intenzív iratbegyűjtő munka azonban 1985től már nem folytatódhatott. Az űj raktár betelt, s azóta a selejtezések nyomán felszabaduló hely nagysága - évente 40-45 fm - határozza meg az iratképzőktől évente átvehető dokumentumok mennyiségét. Ennek következménye, hogy a begyűjtött legújabb kori anyag évköri megoszlásában jelentős az eltérés. A megyei tanács, a járási és városi tanácsok iratai közül pl. az 1972-1973-ig keletkezett dokumentumok kerültek a levéltárba, a községi tanácsok iratait az 1970-1973-as évekkel bezárólag gyűjtöttük be. A termelőszövetkezetektől az 1968-1976 közötti időszakig keletkezett iratokat, a vállalatoktól az 1960-1978-as évekig létrejött levéltári anyagot tudtuk átvenni. Jegyzékünk az állagoknál mélyebb szintű egységek (sorozatok) bemutatását már nem tartalmazza. A kutatók ilyen irányú tájékozódására a kutatószolgálat során biztosítunk lehetőséget. A Szolnok Megyei Levél tár iratanyaga középszinten rendezett. így minden fondhoz raktári jegyzék készült, melyek a fondok anyagát raktári egységenként részletezve tüntetik fel, s megjelölik azok konkrét témakörét is. Ezek a segédletek a kutatóteremben tanulmányozhatók. A levéltár egyes irategyütteseiről részletes leltárak, iratjegyzékek, leírások is készültek. Ilyenek például a jászberényi oklevelek, iratok (1218-1830) leltára, Karcag okleveleinek, iratainak (1624-1807) és Mezőtúr város okleveleinek (1618-1710) jegyzéke. Nagyban segíti a kutató munkát a Munkásmozgalmi iratok gyűjteményéről (1864-1946) készült jegyzék, továbbá az Alispáni iratokat (1876-1894) bemutató leltár, valamint a Blaskovich család iratait (1422-1839) részletező jegyzék. A kéziratos térképekről Antal Árpád munkája (Levéltári Füzetek 1. sz.) ad pontos információkat. A Szolnok megyére vonatkozó nyomtatott térképek (XIX-XX. sz.) leírását tartalmazó segédlet is a kutatók rendelkezésére áll.