Bodnár Sándor: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 11. rész : A Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár fondjainak jegyzéke (Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1976)

A levélfaár rövid történetié A levéltár 1950 óta Szabolcs-Szatmár, Bereg, Ugocsa, TJng megyék, Kővár vidék, mint megyei hatóság, továbbá Nagykálló, Nyírbátor és Nyíregyháza mezővárosok korábban meglévő levéltárait egyesíti magába. Szabolcs megye levéltárát 1693-ban említik először, akkor a kisvárdai várban volt elhelyezve. Innen vitték át a levéltárat 1744-ben a Nagykállóban épített megyeházára. Ettől fogva a levéltár nagyobb része, 1892-ig ott volt elhelyezve, kisebb részét 1872-től a megye ideiglenes székházában, Nyíregyházán, a jelenlegi városi tanács két szobájában őrizték. A mai megyei tanácsháza felépítése után, 1895-1973 között, annak földszinti helyiségeiben és különböző alagsori helyiségében volt elhelyezve. Jelenlegi helyére véglegesen, 1974. januárjában költözött át. A megye levéltárának - 1335-1767 - közti anyagát Schemberger Ferenc, volt leleszi konvent! levéltáros rendezte 1767-1786 között, az 1786-1790 évi akták rendezése a II* József kori iratkezelési eljárás szerint történt, de 1790 májusától ismét visszatértek a Schemberger féle rendezési elvekhez és a levéltár rendje 1849-ig változatlan maradt. Az 1850-1860 közötti megyei igazgatás iratai ismeretlen körülmények között, a múlt század 90-es éveiben semmisültek meg, 1860-tól az iratok 1949-ig a XIX. század közepén kialakult irattári rendszer szerinti vannak elhelyezve* Szatmár megye levéltára különböző időben keletkezett - részben töredékes iratokból áll. Feudális anyagát, amely jóformán teljes egészában a kolozsvári állami levéltárban /Arhivele Statului Cluj-Napoca/ található, az 1780-as években Schemberger Ferenc rendezte,, a Szabolcs megyeitől kissé eltérő elvek alapján. A trianoni békeszerződés alapján a magyar területre vonatkozó folyóügyek iratait az 1923-ban megalakult, Szatmár-Bereg-Ugocsa k*e.e. megyék irattárának adták át, a megyeszékhely Mátészalkán volt. Ez az irattár az 1940.évi II. bécsi döntés után is Mátészalkán maradt és 1945-ben, amikor a megye az 1923. évi rendezés szerint alakult újjá, az új megyei közigazgatás irattárával egyesítették. A levéltárban 1940-1944 évekre vonatkozó irat nem is található. Ellenben 1944 nyarán a légitámadások elől, Nagykárolyban lévő régi levéltár feudális anyagának egy részét Zajtába menekítették, majd