Bodnár Sándor: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 11. rész : A Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár fondjainak jegyzéke (Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1976)

egyesítették a Mátészalkán lévő levéltárral és 1950-ben azzal_együtt Nyíregyházára szállították. Az anyag rendezését 1955-ban Mráz/Zimány1/ Vera kezdte meg és 1972-75-ban Szabó József fejezte be. A magyar-román lratcsere révén a román megyeigazgatás 1921-1959 közti irataiért a levéltár megkapta a fehérgyarmati, csengeri és mátészalkai főszolgabíróságok 1850-1914 közötti iratait. Bereg vármegye levéltára

. A levéltár az 1919 júniustól 1925 december végéig /az 1925 XXXV. tc^életbelépéséig/ önálló törvényhatóságként működő, két /tiszai és mezőkaszonyi/ járás töredékes iratait foglalja magába. /V.ö. Szatmár-Ugocsa és Bereg k.e.e. vármegyék. Szerk* Fábián Sándor, Bp. 1959. 64-77/. A gondatlan kezelés következtében az iratok nagy része megsemmisült. ügocsa megye levéltárát a trianoni békét követő években /19201925 között/ Nagyszőllősről Záhonyba áttelepített ideiglenes megyei igazgatás működése révén keletkezett iratok alkotják. üng megye levéltára az ugyancsak Szabolcs megyében működött ideiglenes közigazgatás 1919-1925 éveiben létrehozott irataiból áll. Kővár vidék levéltára a kerület 1872-ben történt megszüntetése után Szatmár megye levéltárával egyesíttetett, a levéltár töredékei az 1944. évi kiürítés során kerültek Zajtára* onnan Mátészalkára, majd Nyíregyházára. Nagykálló mezőváros levéltárát 1950 előtt a községházán lévő lá-< dában őrizték. A mezőváros jogállására vonatkozó privilégiumot és a városnak a Kállay családdal folytatott perének töredékeit foglalja magába* Nyirbátor mezőváros levéltárát 1950-ig záros vasládában a községházán a főjegyző őrizte és a megyei levéltár a ma is meglévő iratjegyzékkel vette át. A jelenlegi rendje már az átvétel előtt ki volt alakítva. Mind ebben, mind a nagykállói levéltárban néhány Mohács előtti oklevél is található. Nyíregyháza mezőváros /1872 óta r.t» város/ levéltára az 1753. évi újjátelepítés utáni korszakban keletkezett iratokból áll. Az 1857. évi szabadalomlevél a levéltár őrzéséről is intézkedett. Kezelője a főjegyző lett volna, de - külön levéltáros nem lévén - a közgyűlés csak 1872-ben bízta meg Leffler Sámuel gimnáziumi tanárt a rendezéssel, aki a meglévő iratokat - egyes esetekben egészen egyes iratokig lemenő tárgyi csoportokba rendezte, a tárgyi csoportokba rendezett iratokról sommás lajstromot készített. A Leffler által rendezett levéltár 1949-re - miután a városházán a helyét többször változtatták - a költöztetések