Hőgye István: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 10. rész : A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár (Magyar állami levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1975)
A vérmegye levéltárát a jegyző kezelte, aki mellé 1717-től Írnokot alkalmaztak, ennek feladata volt a levéltár rendben tartása. 1770. körül a levéltárat nagy gonddal rendezték, kezelését a főjegyzőre bizták, aki a kulcsát is őrizte. A levéltárnak a személyi ellátottsága lényegében 1950-ig azonos volt, azaz egy főlevéltárnok, egy levéltárnok és egy hivatalsegéd látta el a teendőket. Abauj-Torna vármegye levéltárából a Szikszó székhellyel 1920-1938. illetve 1945-1949. között keletkezett iratok kerültek a levéltár kezelésébe, valamint az ezen a területen keletkezett járási és községi közigazgatási iratok. A feudális kori és kapitalizmus kori iratanyagokat a Kassai Állami Levéltár őrzi. Zemplén vármegye levéltárának legrégibb őrző helye Csicsva vára volt, a nemesi vármegye korábbi időszakából származott iratok azonban a vár 1527. évi égésekor elpusztultak. A később keletkezett iratok sok hányattatás után az 1768-ra felépült megyeháza udvari szárnyának emeletén nyertek elhelyezést két helyiségben, a kor Ízlésének megfelelő barokk szekrényekben, illetve állványokon. A férőhelyet 1844-ben három ujabb, klasszicista stilusu tárolóeszközökkel berendezett helyiséggel bővítették. A XX. század elejére azonban már ez a férőhely is szűknek bizonyult, földszinti raktárban helyezték el a gyarapodást, majd az 1950. utáni iratanyag gyarapodás külső raktár igénybevételét tette szükségessé. A közbeékelődött József kori keletkezésű iratok után, 1790-től az összes akták egységes, folyamatos és a jegyzőkönyvekkel párhuzamos sorozatot alkotnak' 1848-ig. Zemplén vármegye levéltára 1789-ig a Szirmai Antal által kialakított tárgyi csoportosításban, juridica, politica, perceptoralia . et commissariatica, eriminalia sorozatokra oszlik. 1790-től a négyex Kettőbe, Acta juridica és Acta politica sorozatokba vonták össze, 1814-1822. között az összes aktákat egybe lajstromozták, 1823-tól ismét külön közigazgatási és törvényszéki sorozatba rendezték. Miskolc város legrégibb iratait 1799-ig I-XXX-ig terjedő tárgyi csoportba /Species/ rendezték, 1800-tól pedig a tanácsi iratok végeredményben 1908-ig folyamatos sorozatot alkotnak, ugy, hogy bizonyos vegyes iratanyagát 1793-1847. és 1823-1945. között két Miscellanea sorozatba gyűjtötték. 1909-től a városi levéltári anyag gerincét képező nagy sorozat polgármesteri iratokként jelentkezik tükrözve a város jogállásának változását, s ilyen cimen fut 1949-ig. Emdiett különféle kisebb szak-és segédhivatali iratanyagok szerepelnek önálló fondókként. A vármegyei levéltárakban az 1850-1871. közötti időszak irattermése fondszerkezet szempontjából igen nagy töredezettséget és hiányokat is mutat. 1872től 1949-ig az országosan egységesnek mondható iratszerkezetben jelentkeznek a vármegyék fondjai. Jelentős hiány ezekben csak Zemplénben keletkezett, ahol a második világháborús költöztetés során 1944-ig a főispáni iratok teljesen, az alispáni iratok részben pusztultak el. A vármegyei levéltárakban az igazgatási tipusu anyagok mellett, s az okleveleken tul, gyűjtemények is keletkeztek, mint például a cimeres nemeslevelek gyűjteménye, egyházi és állami anyakönyvi másodpéldányok gyűjteménye, titkos letétek gyűjteménye. Miskolcon és Sátoraljaújhelyen egyaránt feltalálhatók kisebb családilevéltári töredékek, amelyek részben már 1950. előtt helyeztettek letétbe, részben 1950. után, iratmentési akciók során kerültek a levéltárakba. A történet 1 levéltári testekhez kapcsolódó gyűjteményeken tul 1968. óta különféle ujabo tipusu levéltári gyűjtemények kialakítása is megindult: filmtár, xerox másolatok gyűjteménye, helytörténeti aprónyomtatvány gyűjtemény stb.
