Hőgye István: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 10. rész : A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár (Magyar állami levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1975)

1950-től gyűjtötte és gyűjti be a levéltár a szakigazgatási szervek /tankerületi főigazgatóság, tanfelügyelőségek, pénzügyigazgatóság/, testületek /céhek, kereskedelmi és iparkamara/, intézmények /szinház, iskolák stb./, biróságok és ügyészségek iratait, valamint a különböző szintű tanácsi szervek iratait. A levéltár rendezésén mások mellett olyan neves férfiak munkálkodtak, mint Szirmay Antal és Kazinczy Ferenc. Miskolc város háza a legrégibb időktől a jelenlegi helyén állott, s 1684. évi feljegyzés szerint a tanács a régi, becses iratait az ott elhelyezett vas ládában őrizte. Az iratanyag, az 1700-as évek váltsági irataival együtt rendezve volt, 1714-ben az egész három ládában állott, tárgyak szerinti csomagba osztva. 1909-től, a törvényhatósági jogú városi szervezet kialakításával, a levéltár a szakhivatalok között szerepel, amelyben főlevéltárnokot és Írnokot alkalmaznak. A város levéltára egészen az 1971. évig a városi tanácsi épületben is maradt, a közbejött 1950. és 1968. évi szervezeti változástól függetlenül . A levéltár miskolci részlege szervezeti egységekre bontva nincs, elkülönitett szervezeti egységként működik viszont a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Fióklevéltár Sátoraljaújhelyen, igazgatási és gazdálkodási önállóság nélkül. Feladata a volt Zemplén megye területén 1950-ig keletkezett iratanyagok gyűjtése, őrzése és kezelése. A levéltár anyagának legrégibb részét a Mohács előtt keletkezett 121 darab oklevél képezi. Ebből 50 darab Borsod vármegye, 39 darab Zemplén vármegye, 32 darab Miskolc város levéltárának része. Az utóbbiak elsősorban a város különböző kiváltságlevelei, mig a megyei levéltárakban becsatolt iratokként, vagy családi levéltárak darabjaiként jelentek meg az oklevelek. A gyűjtemény legrégibb darabjai: Borsod vármegye és Zemplén vármegye levéltárába tartozó, 1270-ben keletkezett egy-egy eredeti oklevél. A feudális kori iratanyaggal is rendelkező három levéltári test iratanyaga XVI. századi jegyzőkönyvekkel kezdődik, mégpedig Borsod vármegye protokolluma az 1578., Zemplén vármegyéé az 1558., Miskolc városé az 1569. évtől. Az iratanyag /akták/ XVIII. század végi és XIX. század elejei rendezése, egymáshoz hasonlóan, különböző tárgyi csoportokban történt, általában a II. JózseJ féle közigazgatás bevezetéséig, azaz 1785-ig, sőt Zemplén vármegye levéltára a XIX. századra is megtartotta az igazgatási és a törvényszéki iratanyag kettős laj stromozását. Borsod vármegye levéltára 1785-ig bezárólag elkülönül Acta politica, Acta judicialia, s hasonló állagokra, ezen belül az Acta politica sorozat pl. még külön I-XXVII. materiéra oszlik. A kezelt iratanyagok 90 %-ban középszinten rendezettek, de redeti, vagy mesterséges segédletekkel csak körülbelül 70 $-ban rendelkeznek. E téren a legnagyobb hiányosság a járási főszolgabirói és a községi közigazgatási anyagokban mutatkozik, általában a fiatalabb keletkezésű s kisebb fondokban, mig a feudális kori iratok és a kapitalizmus kori nagy fondok általában megfelelő kutatási segédletekkel rendelkeznek. A levéltárban kezelt iratanyag terjedelme 4820 iratfolyóméter. Körülbelül ugyanennyit tesz ki a levéltár gyűjtőterületén keletkezett átvételi hátralék, amelynek begyűjtése hely hiányában nem lehetséges. A hátralék túlnyomó részét a különböző nagyvállalati iratanyagok teszik ki.