A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium fondjának repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 28. Budapest, 2010)
Bevezető
Az így meghatározott szervezeti keretek öt éven keresztü! határozták meg a MÉM munkáját. Változásra csak 1980-ban került sor. a 6/B/1980. MÉM ut. alapján. Ekkor a Pénzügyi Főosztály beleolvadt a Tervgazdasági Főosztályba, a Termékforgalmazási Főosztály neve Kereskedelmi Főosztályra, a Gépesítési Főosztály neve pedig Műszaki Főosztályra változott. Az érintett főosztály Erdészeti és Faipari Hivatallá bővült, amelynek keretében Igazgatási, Erdészeti, Faipari, illetve Közgazdasági Főosztályok működtek. Végül egyszerűsítették az OFTH belső szervezetét is. 1983-ban megszűnt a Vadászati cs Halászati Főosztály, valamint a Tájékoztatási Főosztály - utóbbi feladatát a Miniszteri Titkárság vette át (6/B/1983. MÉM ut.) Az l/B/1985. MÉM utasítás 1985. február 1-jével tovább egyszerűsítette a Minisztérium szervezeti felépítését az alábbiak szerint: • Miniszteri Titkárság • Személyzeti és Munkaügyi Főosztály • Igazgatási és Jogügyi Főosztály • Terv- és Közgazdasági Főosztály • Kereskedelmi és Piacfelügyeleti Főosztály • Szakoktatási és Kutatási Főosztály • Mezőgazdasági Főosztály • Növényvédelmi és Agrokémiai Főosztály • Állategészségügyi és Élelmiszerhigiéniai Főosztály « Szövetkezeti Főosztály • Élelmiszeripari Főosztály • Törvényességi Felügyeleti Főosztály • Költségvetési Intézmények Főosztálya (Költségvetési Főosztály utódja) • Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály • Vadgazdasági Főosztály » Műszaki Főosztály • Földügyi és Térképészeti Hivatal • Erdészeti és Faipari Hivatal A 2., illetve a 3/B/1988. MÉM utasítás tanúsága szerint 1988-ban több főosztálynak megváltozott a neve, és ezzel tevékenységük súlypontja, emellett a Műszaki Főosztály megszüntette működését, viszont Sajtóiroda néven új egység szerveződött. Az így kialakított rendszer képezte aztán alapját a Földművelésügyi Minisztérium felállításának 1990-ben. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban a többi miniszteriális szervhez hasonlóan működtek a vezető testületek. A legfontosabb a miniszteri értekezlet, amely a miniszter vezetése alatt, az ő tanácsadó szerveként ült össze. Ülésein az államtitkár, a miniszterhelyettesek, a pártbizottság és a szakszervezeti bizottság titkárai, valamint a legfontosabbnak tekintett szervezeti egységek vezetői és a tárgyalt kérdésben illetékes (fő)osztályvezetők vettek részt. Állandó meghívottként jelentek meg a tanácskozásokon az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályának és az ágazati szakszervezeteknek a képviselői. Az üléseken az előterjesztések alapján határozatok születtek. A miniszteri értekezlet ügyviteli teendőit az Igazgatási és Jogügyi Főosztály látta el. A vezetői értekezlet „szűkített” miniszteri értekezlet gyanánt a szükebb körben megvitatható kérdéseket tárgyalta meg. A miniszterhelyettesi koordinációs értekezletet a miniszterhelyettesek és az államtitkár a felügyeletük alá tartozó területek ügyeiben tartották. A titkársági teendőket a miniszterhelyettesi (államtitkári) titkárság végezte. Végül a főosztály- vagy hivatalvezetők is tartottak értekezletet a hatáskörüknek megfelelően. IV. AZ IRATKEZELÉS SZERVEZETE A Minisztériumban az iratkezelést, nyilvántartást, ügyvitelt és iratselejtezést az Igazgatási és Jogügyi Főosztály Iratnyilvántartási és Titkos Ügykezelési Csoportja, majd Osztálya látta el. A Minisztériumnak, a minisztériumi részlegeknek, ill. a dolgozók nevére címzett postai küldemények átvétele, minisztériumi részlegek szerinti csoportosítása és az illetékes osztályoknak (osztályirodáknak) való átadása, a minisztérium részére címzett iratok felbontása, illetve az iratok minisztériumi postaszabályzat szerinti elküldése a központi Postabontóban történt. Itt a minisztériumi részlegek részére, vagy névre szólóan címzett iratok kivételével a szervezetei egységek szerinti csoportosítás érdekében felbontották és érkeztetési bélyegzővel látták el az iratokat. A névre szóló és a részlegeknek címzett iratokat érkeztették, majd felbontás nélkül továbbították az illetékes osztályirodák részére. A Postabontóból ugyancsak felbontás nélkül küldték tovább a miniszternek, az államtitkároknak és a miniszterhelyetteseknek, valamint a párt- és a szakszervezeti bizottságoknak címzett iratokat. A „Szigorúan Titkos” jelzésű iratokat a Postabontó nem vehette át, hanem azokat haladéktalanul a Titkos Ügykezeléshez irányította.
