Az oktatást és művelődést irányító minisztériumok vezetőtestületeinek napirendi jegyzékei I. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 27. Budapest, 2009)
A Művelődésügyi Minisztérium Kollégiuma 1957–1967
A Művelődésügyi Minisztérium Kollégiuma XIX-I-4—fff kapott a párt is, és a végrehajtásról szóló tájékoztatások is oda futottak be. Néha közösen tartottak ülést a párt minisztériumi vagy megyei szervével.9 Az előterjesztések beadásának kötelezettségét többször megerősítették, valamint ugyanígy a miniszteri jogkört a napirendi felvételéről. Az illetékes miniszterhelyettes ellenőrizte és javította az anyagokat.10 11 A költségvetést, beszámolókat tartalmazó vagy egyéb pénzügyi vonatkozású előterjesztések vagy határozatok esetében a Minisztérium Pénzügyi Főosztálya volt az illetékes. A kollégiumi ülésen részt is vehettek, ill. a gazdasági jellegű döntéseket a hozott határozat alapján végrehajtották. A költségvetési vonatkozású előterjesztések esetében a Pénzügyi Főosztály előzetes jelentést és egyeztetést igényelt." Az első időszakban akár aktuális alkalmakra is kidolgozhattak egy előterjesztést, így pl. 1958 májusában a Pedagógus Napra és az iskolák államosításának 10 éves évfordulójára készülve, egy ideologikus, történelmi elemekkel átszőtt felhívást kívántak intézni a tanárokhoz. Ezt azonban sem a Kollégium nem tárgyalta, sem kiadásra nem került.12 A testület az előterjesztés és a vita alapján határozatokat alkotott. Ezek a tárca számára kötelezően végrehajtandóak voltak, és elsőbbséget élveztek. Az osztályvezetők kapták feladatul a végrehajtást, melyet többnyire osztályértekezlcteken is ismertetni kellett. A végrehajtás során egy határozat kapcsán felmerülő problémákról külön értekezletet tartottak. A sürgős munkákról, igy a Kollégium határozatairól határidős összeállítást is készítettek. Az adott ügy előadóinak ellenőrzését is előírták.13 A határozatokat eleinte jegyzőkönyvekbe, jegyzőkönyvi kivonatokba, majd egy idő után ún. határozatok jegyzékébe foglalták. 1959-től emlékeztetőt adtak ki az ülésről, benne határozatok tartalmával. Szinte mindvégig készült az értekezleteken szóbeli jegyzőkönyv, többnyire gyorsírással, amelyet aztán „áttettek" rendes írásra. Bizonyos idő után nem írták át szó szerint az összes elhangzott felszólalást, hanem csak a tartalmi mondanivalót gépelték le. Nehéz elhatárolni a teljes szóbeli, és az így kialakult kivonatos jegyzőkönyveket. A Titkos Ügykezelés (TŰK) intézkedett a határozatok végrehajtásáról, a Kollégium személyi ügyeiben, valamint a fontosabb ügyek esetében (pl. a Munka Törvény- könyve véleményezése). A TŰK szabályzat értelmében a kollégiumi iratok titkosan kezeltettek.14 Bizonyos esetekben az üléseken elhangzottakra az érdekeltek írásban válaszoltak. Egy illetékességi témában pl. a Hunnia Filmgyár nehezményezte, hogy nem hívták meg az adott ülésre.15 Az ülések előkészítése a Minisztériumi Titkárságra hárult. Szervezeti ügyrendje szerint „végzi a kollégiumi és miniszterhelyettesi ülésekkel kapcsolatos teendőket". Összeállította a munkatervet, szerkesztette a határozatokat, azokat közölte az illetékesekkel, és végrehajtásukat figyelemmel kísérte és nyilvántartotta.16 v MÓL XIX-I-4-aaa-865/A-1959. (3. doboz)., valamint: XIX-I-4-zz-1687-1961. (20. d.), valamint: XIX-I-4-fff--1966. február 21., valamint: M-KS 288. f. 33. cs./1960 2. ő. e. 10 MÓL XIX-I-4-fff-1961. február 21., valamint: XIX-I-4-ccc-225-1962. Az iratokat legalább 10 nappal az ülés előtt le kellett adni a Titkárságnak. 11 MÓL XIX-I-4-bb-3. tétel-123044-1965., valamint: XIX-l-4-jjj-128. tétel-301-1965. 12 MOL XIX-I-4-zz-1312-1958. (3. d.) |! MOl. XIX-I-4-aaa-34. tétel. (45. d.)., valamint: XIX-I-4-iii-548-1961. (3. d.) és XIX-I-4-ZZ-2918-1961. (21. d.) 14 MOL XIX-I-4- d-003/11-1957 és 0046-1957., valamint uo. -003/75/1958. 15 MOL XIX-I-4-aaa-1329/A-1959. (3. d.)., valamint: XlX-I-4-aaa-943/A-1960. (5. d.). 16 MOL XIX-I -4-s-sz. n.-d. n. (151. d.)., valamint: XIX-I-4-aaa-1376-1963. (42.. d ). 165
