Az oktatást és művelődést irányító minisztériumok vezetőtestületeinek napirendi jegyzékei I. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 27. Budapest, 2009)

A Művelődésügyi Minisztérium Kollégiuma 1957–1967

XIX-I-4-fff A Művelődésügyi Minisztérium Kollégiuma munkaterv mellett tette le a voksát, főleg az elvi ügyek kidolgozása miatt, amely egyben a havi ülésezés lehetőségét foglalta magában. Szavai szerint egységes jegy­zőkönyvet kell készíteni, és mindenkinek meg kell küldeni a határozatokat. Az elővita alatt azt kellett érteni, hogy az összes érdekelttel meg kell vitatni az előter­jesztés tervezetét, és a közös álláspont kialakítására kell törekedni. Emellett határozat­ban jelentették ki, hogy a korábbi, a kollégiumokra vonatkozó minisztertanácsi határo­zat módosítását kell kérni annak „elavult, s bürokratikus jellegére tekintettel”.4 A Minisztertanács ez után nem sokkal, szeptemberben ki is adta új határozatát a kol­légiumok tevékenységének szabályozására, és a Minisztérium Kollégiuma ezt köve­tően az ebben megadott szempontok szerint folytatta működését. A tevékenységi kör nem sokat változott, és leginkább az egész tárcát érintő elvi ügyek megoldását bízták a testületre. A munkamódszeren sem változtattak sokat a korábbiakhoz képest, vi­szont a Kollégium már hozhatott ún. állásfoglalást is. Tisztségüknél fogva a minisz­teren kívül a miniszterhelyettesek is tagjai voltak a testületnek, a többi tagot pedig a miniszter előterjesztésére a Minisztertanács nevezte ki. A tagok kérdésében a minisz­terhelyettesi értekezlet foglalt állást. A kinevezések minisztertanácsi útvonalát vi­szont minden esetben betartották.5 A tárca 1958-as ügyrendi tervezete a Minisztériumi Titkárság feladatai között sorolja fel a kollégiumi munkatervek összeállítását, „működtette” a Kollégiumot, és szöve- gezte a határozatokat. Emellett ez utóbbiakat nyilván is tartotta, és végrehajtásukat figyelemmel kísérte.6 7 A testület féléves, előre kidolgozott munkaterv alapján dolgozott, amelyben azonban szinte mindig változás állt be. A Minisztérium főosztályai éves munkaterveikbe is belefoglalták a testület elé vinni kívánt témákat, ügyeket és erről külön kimutatásokat is készítettek. Aczél György számára például külön feljegyzés készült a témák rész­letes indoklásával, valamint ezzel kapcsolatban hivatkoztak az előző ülésen felszóla- ló tag szavaira is. Az értekezletekre előzetes napirendi jegyzékeket küldtek szét a meghívottak névso­rával, gyakran a miniszter személyes aláírásával. Jelentős számú külső és belső meg­hívott jelent meg. Az ülésre az illetékes szervezeti egység által kidolgozott, formáli­san is a testület elé szánt előterjesztések kerültek. A napirendre kerülésről a miniszter döntött. Az előterjesztéseket „megfelelő példányszámban”(általában 30 példányban), az ülés előtt legalább 10 nappal korábban kellett a Titkárság vezetőjéhez küldeni, ahol gondoskodtak a szétküldésről. A testület egyre több megyékkel, a megyék művelődési ügyeivel kapcsolatos előter­jesztést tárgyalt. Ezekre vonatkozóan a megyei vezetőkkel információkat cseréltek.8 Egy előterjesztést a szervezeti egységek, valamint a miniszterhelyettesek között kö­röztették, akik a fontosnak tartott megjegyzéseiket fűztek hozzá. Ez után ment a tes­tület elé, s esetleg az MSZMP-hez. Ez utóbbi esetében ráírták: „megtárgyalta a Mi­nisztérium kollégiuma”. A pártot a javaslatok elfogadásáról és a végrehajtásról is tájékoztatták. Számos előterjesztést, határozatot és javított ülésjegyzőkönyv'et meg­4 Uo. 5 A kollégiumi munka 1957-es szabályozását lásd a Bevezetőben. 6 MÓL XIX-I-4-zz-2143-1958. (4. doboz)., valamint: XIX-I-4-a-3. tétel-sz. n.-1957. 7 MÓL XIX-I-4-aaa-2079/A-1964. (29. doboz). 8 MÓL XÍX-I-4-zz-850-1959. (8. doboz.) 164

Next

/
Oldalképek
Tartalom