Az oktatást és művelődést irányító minisztériumok vezetőtestületeinek napirendi jegyzékei I. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 27. Budapest, 2009)
Bevezető
Bevezető A címben jelenítettük meg az adott minisztérium teljes nevét, a továbbiakban a szövegben már csak „a Minisztérium” kifejezéssel jelöljük. Magát a Kollégium szót, egyedisége érzékeltetésének szükségessége miatt, intézménynév-szerűen, nagy kezdőbetűvel írtuk. Működésének időhatárait, amely gyakran egybeesett magának a minisztériumnak a működési idejével is, szintén megjelenítettük. Kiírtuk a rá vonatkozó levéltári jelzetet is. A napirendi jegyzék közlése során az egységességre törekedtünk. A napirendi pontok megnevezései (tárgyai) szerkesztettek, vagyis a korabeli, általában igen rövid tárgymeghatározáson túlmenően, az adott előterjesztés, ill. a jegyzőkönyv tartalma alapján kibővített formában adjuk közre. Két együtt tárgyalt előterjesztést, ill. esetlegesen „a” vagy „b” betűvel jelölt korabeli napirendi pontokat zömében egy pontba vontok össze. Egy adott ülés jegyzőkönyvének hiányában viszont a korabeli címet vagy tárgyat adtuk meg, csupán minimális változtatást eszközölve rajtuk. Szintén az adott minisztérium Kollégiuma leírásánál soroltuk fel a testület tagjainak neveit, a tagsági időszak feltüntetésével. A miniszter tisztségénél fogva tagja volt a testületnek, ezért kollégiumi tagsága miniszteri tevékenysége időszakával esik egy'oe. 1957-től az új jogszabály értelmében ugyanez vonatkozott a miniszterhelyettesek személyére is, ill. 1977-től a szervezeti egységek vezetőire. A többi tag esetében a feltáró munka során előkerült adatokat dolgoztuk fel a teljes körű informálás érdekében. Mindegyik minisztériumban eltérően kezelték a kollégiumi tagság kérdését. Bizonyos miniszterek szigorúan vették, és pontosan számon tartották és tartatták a tagsági viszonyokat, míg más tárcáknál, valamint bizonyos korszakokban ezt elhanyagolták. Általában elmondható, hogy a kezdeti, szigorúbb eljárással intézett kinevezési időszak után a kollégiumok tagsága felhígult, egyre több ki nem nevezett, de mégis tagnak tekintett szervezeti vezető vett részt az üléseken. Időről időre változott o gyaf_ lat és a részvétel jellege, és csak 1957-től a mmis^iarÁcsi kinevezési eljárással lett egyértelműen meghatározott és pcníosított. A tagok kijelölése, valamint kinevezése a miniszter hatásköre volt. azonban a kezdetektől fogva előzetesen kikérték a párt előzetes véleményét, ill. írásos beleegyezését. Folyamatosan egyeztettek a párital, annak megfelelő szervével, a művelődési ágazat esetében az ötvenes években leginkább Horváth Mártonnal. Ezek után a Titkárság és a Politikai Bizottság döntése után váltak a jelöltek ténylegesen taggá. A kinevezések ügyét egyrészt a Titkos Ügykezelés (TŰK), másrészt a miniszter titkársága intézte. A Kollégiumok leírásánál utalunk a kinevezési gyakorlatra. Az állandó meghívottként szerepeltetett személyek gyakran váltakoztak, és a tagból is válhatott állandó meghívott. Megjegyzendő, hogy a formális kinevezés akár jelentős mértékű csúszást is szenvedhetett, miközben egy adott Kollégium folyamatosan működött, így ilyen esetben a Kollégium tevékenységének megindulását, ill. a tag részvételét tekintettük kezdődátumnak. A titkárok és az állandó meghívottak személyét is feltüntettük. Az adott Kollégium működésének leírását és a tagi névsort követi maga a napirendi jegyzék. A jegyzék az adott napon megtartott értekezleten megtárgyalt témák címeit, megnevezéseit tartalmazza növekvő számsorrendben. Ha egy adott napirendi pontot levettek a tárgyalásról, azonban a jegyzőkönyvben valamely formában szó esik róla (általában bekerült a sorszámos napirendi pontok közé), akkor mi is szerepeltetjük a jegyzékben, kiegészítve a „Napirendről levéve” megjegyzéssel. A hozzá tartozó előterjesztés meglétét feltüntettük. A jegyzőkönyvet, emlékeztetőt (ill. fogalmazványát) '2
