Az oktatást és művelődést irányító minisztériumok vezetőtestületeinek napirendi jegyzékei I. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 27. Budapest, 2009)

Bevezető

Bevezető

aláíró, hitelesítő személy nevét megadtuk. Rövidítést ritkán alkalmaztunk, általában csak az állampárt nevét adtuk meg ilyen formában.

A korabeli jegyzőkönyvekben a napirend előtti, valamint utáni döntéseket és határozatokat nem minden esetben sorszámozták, ill. bizonyos időszakokban magát a napirendet római számokkal látták el. A napirendi pontokat ezért minden egyes értekezlet esetében arab számjegyű, egytől kezdődő sorszámokkal láttuk el, és ezekben az esetekben a folyamatosan emelkedő számokat szögletes zárójelbe [] helyeztük vagy ily módon egészítettük ki.

Ha egy értekezlet esetében csak az előzetes napirendi jegyzék, ill. az előterjesztések maradtak fent, de más adat nem utal a kollégiumi ülésezés megtörténtére, akkor ebben az esetben a napirendi pontokat szintén szögletes zárójelek keretében tüntettük fel, utalva leginkább a jegyzőkönyvek hiányára.

Az egy üléshez kapcsolódó összes irat jellegét megjelenítettük, így az előzetes napirendi jegyzék(ek) meglétét, a jegyzőkönyvekét, az előterjesztésekét és a különböző feljegyzésekét. A korabeli „napirend előtt”, „napirend után”, „napirenden kívül”, ill. „különfélék” meghatározásokat megtartottuk, és az itt található döntéseket, ill. információkat is napirendi pontnak tekintettük. A napirendi anyagot zömében az adott minisztérium, vagy valamely intézményének előadója, tisztségviselője terjesztette be, így nevüket nem tartottuk fontosnak a napirendi pontnál feltüntetni.

Az értekezletek időpontjait félkövér betűtípussal adjuk közre, és ez után (alatt) szerepelnek dőlt betűvel az ülés meglévő anyagai: nagyrészt az előzetes napirendi jegyzék, a jegyzőkönyv fogalmazványa, a véglegesített jegyzőkönyv, az esetleges kapcsolódó feljegyzések valamint az előterjesztések. Ezt követik a napirendi pontok sorszámai és megnevezése.

13