A Magyar Nemzeti Bank és jogelődei repertóriuma 1851-1953 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 26. Budapest, 2009)
Bevezetés
1) a bank saját zálogleveleit venni és eladni. Az új bank alakuló közgyűlését 1878. szeptember 30-án tartották, melyen megválasztották a főtanács tagjait. A bank élén a kormányzó állt - közülük az első Alois Moser az Osztrák Nemzeti Bank biztosa, majd a Bodencreditanstalt kormányzója volt. A főtanács általános felügyeletet gyakorolt a banküzem fölött. Ülésein a kormánybiztosok és az igazgatóságok vezetői is részt vettek. Az uralkodó dr. Köffinger Frigyest nevezte ki a budapesti főintézet kormánybiztosának. A főtanács bizottságai - a végrehajtó, a jelzálog, az igazgatási és a deviza bizottság foglalkozott a speciális kérdésekkel. A budapesti és a bécsi igazgatóság élén alkormányzó állt, akik kinevezése a kormány feladata volt. Az üzletvezetés élén Bécsben a főtitkár állt. A központi szolgálat látta el a központi számvevőségi és pénztári feladatokat, kezelte a letéti és deviza osztályt, alá tartozott az értékpapír nyomda és a jelzáloghitel-osztály, ez később a kormányzó hatáskörébe került. A budapesti és a bécsi főintézetben a titkár volt felelős az operatív munkáért. A király a főtanács három jelöltje közül nevezte ki az alkormányzót, 1878. november 19-én Fest Imrét. A főtanács nevezte ki az igazgatóság tagjait. Ezek a következők voltak: Kerstinger István (kereskedő, a Kereskedelmi- és Iparkamara vezetőségének tagja); Rust Bemát (kézmüáru-nagykereskedő, a PMKB felügyelő tanácsosa); Beimel Jakab (terménykereskedő, az Áru- és Értéktőzsde bizottságának tagja); Deutsch Bernát (malomipar); Gillming Ferenc, Gold Zsigmond (malomipar, a PMKB hitelbírálója); Heinrich Ferenc (vaskereskedő és iparegyleti igazgató, a PMKB hitelbírálója) és Strobentz Alajos (kereskedő, a Fonciére vezetőségének tagja). A budapesti igazgatóság alakuló ülését 1879. január 9-én tartották. Ezen az ülésen az igazgatóság tudomásul vette, hogy a főtanács a budapesti igazgatóság mellé kinevezte előadónak Koppay Gyulát, a budapesti főintézet eddigi főnökét, a főintézet elnökévé Strauss Mórt, segédjévé Herzberg Lajost, jogtanácsossá dr. Flittner Frigyest. A váltóbírálók kiválasztását az 1878:XXV. törvénycikk szabályozta. A cenzorok számát nem korlátozták, Pesten az eddigi 16 fős bizottságnál maradtak. A cenzorokat három évre választották, törekedve arra, hogy a városi ipar és kereskedelem minden ága képviseletet nyerjen. Ügyeltek a folytonosság fenntartására is: az Osztrák Nemzeti Bank Fiókigazgatói könnyen bekerülhettek a bizottságba, a korábbi cenzorok pedig gyakran igazgatósági tagként működtek tovább. Azt a szabályt azonban betartották, hogy egy cégből vagy családból egyidőben ne működjön cenzor és igazgatósági tag is. A budapesti föintézet cenzúratanácsának a következők lettek a tagjai: Aebly Adolf (rőfös), Jálics Kálmán, Tomory Jenő (mindhárman az Osztrák Nemzeti Bank korábbi fiókigazgatói), Keppich Ármin, Kohner Zsigmond, Kistenmacher Károly fűszeres, Kunewald Lipót. Neumann Frigyes, J. S. Oppenheim, Weiss Móric pamutgyáros, Fischl Károly, Stern Ignác (mindannyian az Osztrák Nemzeti Bank volt cenzorai), valamint Ullmann Mór György (családja a PMKB alapításánál szerzett elévülhetetlen érdemeket), Kollerich Pál szitagyáros, Kohler János Károly fűszeres és Hugmayer János Károly vászonkereskedő (akiknél nem jelöltük külön a tevékenységet, azok /termény/nagykereskedők). Egy-egy évben 4-4 tagból állt a cenzúrabizottság - itt gondosan ügyeltek a különböző kereskedelmi ágak képviseletére -, az elnök pedig a Bank egy-egy igazgatósági tagja volt. akinek vétójoga volt. A váltóbírálók választásának módja a Bank egész működése során változatlan volt. Az 1899. évi bankszabadalom csak annyiban változtatott az előterjesztés módján, hogy ettől kezdve a kereskedelmi és iparkamarák mellett az Országos Magyar Gazdasági Egyesület véleményét is ki kellett kérni a cenzorok személyt illetően. A posztokat gyakorlatilag halálig töltötték be, az újraválasztásnál pedig gyakran ugyanabból a családból választották az új cenzort. Az Osztrák-Magyar Bank részvénytőkéjét 90 millió forintban állapították meg, amely 150 ezer darab egyenként 600 forintos részvényre oszlott. A részvényeseket a bank ügyeire nézve megillető jogokat, a részvényesek összességének nevében, a közgyűlés gyakorolja. Évente legalább egyszer ülésezett Bécsben. de rendkívüli esetben többször is. A közgyűlés hagyta jóvá a zárszámadást, amelyet a számvizsgálók állítottak össze. A számvizsgálókat a közgyűlés választotta saját tagja közül. 9
