A Magyar Nemzeti Bank és jogelődei repertóriuma 1851-1953 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 26. Budapest, 2009)

Bevezetés

A jelzálog-hitelezést teljes egészében a főtanács, illetve illetékes bizottsága intézte, ez tehát nem volt a két igazgatóság/'főintézet hatásköre. A kormánybiztosok felügyeleti joga erre az üz­letágra is kiterjedt. A magyarországi leszámítoló- és kölcsönüzletre összesen 50 millió forintot biztosítottak, annak lehetőségével, hogy nagyobb kölcsönösszeg-szükségletre további 50 millió forint áll a magyarországi igazgatóság rendelkezésére, de csak korlátozott időre. Az 1887. évi XXVI. törvénycikkből (Az Osztrák-Magyar Bank szabadalmának meghosszab­bításáról) kitűnik, hogy az üzletvezetőség alá rendelt központi szolgálat üzleti osztályai jelentő­sen kibővültek és szerepük is nőtt, mert közvetlenül a főtanács nevezte ki alkalmazottait. A főtit­kár munkaköre is kibővült, sokkal fajsúlyosabbá vált, hiszen személyesen adta ki a főtanács által kiadott szabályzatokon alapuló utasításokat és az ezekre vonatkozó magyarázatokat. „Fegyelmi hatalmat" kapott a beosztottak fölött, miközben a saját hivatala alá rendelt személyzet száma is nőtt. Az 1899. évi XXXVII. törvénycikk először tette lehetővé a magyar vagy az osztrák kormány részéről benyújtott váltók leszámítolására, de csak a főtanács jóváhagyásával. Ugyancsak lehető­vé vált az állam számára bizományi ügyletek végzése. „Ezenkívül a bank más alapszabályszerű üzletbe a magyar vagy az osztrák pénzügyi kormányzattal csak annyiban bocsátkozhatik, a mennyiben az kölcsön- vagy hitelnyújtást a bank részéről nem foglal magában.” Ugyanebben a törvényben a közös aranykoronára való átállás miatt módosították a bank alaptőkéjét, amelyet így 210 millió koronában állapítottak meg (a 90 millió aranyértékü forintot 180 millió koronával számolva). Az Osztrák-Magyar Bank függetlenségét alapjaiban változtatta meg az 1914. augusztus 14-én a két kormánnyal kötött megállapodás, amely lehetővé tette a konnányok számára nyújtandó banki kölcsönt. Ezután néhány nappal Bank hivatalos alapokmányát is felfüggesztették. A hábo­rú folyamán újabb és újabb kölcsönök folyósítására került sor. A Bank szabadalmát 1916. de­cember 29-én a megváltozott formában meghosszabbították. Az Osztrák-Magyar Bank megszűnését az 1919. szeptember 10-én aláírt osztrák békeszerző­dés tényként kezelte: az utódállamoknak egy éven belül új pénzt kellett forgalomba hozniuk, a Bank felszámolására pedig felszámoló biztosokat rendeltek ki, a felszámolást pedig a békeszer­ződés aláírása utáni napon meg kellett kezdeni. A legnagyobb problémát az aranytartalék szét­osztása jelentette, hiszen a kor felfogása szerint ércfedezet híján nem lehetett értékálló pénzt for­galom hozni. A Magyar Országos Levéltár őrizetében lévő Z 1 jelzetű iratanyagban megtalálhatók az üzlet­vezetőség (főtitkár) leiratai, a budapesti főintézet működése során keletkezett, elsősorban hitel- nyújtással, hitelbírálattal kapcsolatos iratok és a magyarországi fiókok jelentései. Az évrendben lévő iratok végén helyeztük el a szabályzatokat, utasításokat, a bank egészének működéséről szóló jelentéseket. A hitelbírálatnál használt fontos segédlet volt a hitelinformációs karton (52-54. csomó), amelyen feltüntették a cég nevét, a székhelyét, a cégjegyzés módját, a vállalkozás vagy magánszemély legfontosabb adatait: a hitelképességet, illetve az eladósodottság mértékét. A Z 1 jelzetű fond is kiegészült a 2005-ben megvásárolt iratok gyűjteményével, ezeket a 4. tételbe soroltuk. Itt panaszügyeket, hamisbankjegy-jelentéseket és kőnyomatos (sokszorosí­tott) körleveleket találunk. Magyar Királyi Állami Jegyintézet (1921-1924) A Jegyintézet 1921. augusztus 1-jén kezdte meg működését az 1921. évi XIV. törvénycikk alap­ján (A pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról a Magyar Nemzeti Bank megalakulásáig). Már a törvény címéből kitűnik, átmeneti intézményként hozták létre, kizárólag az állam által teremtett papírpénz, az áilamjegy (tehát nem bankjegy) kibocsátására. Autonómiája jóval kisebb volt. mint a korábbi Osztrák-Magyar Banké, hiszen elnökét és alelnökét az államfő, 12 tagú tanácsát pedig 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom