Csízi István: Az országos tervhivatal repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 25. Budapest, 2007)

Bevezető

eredeti részlettervektől mely eltérések, változtatások jelentenek tervmódosítást. A tervmódosító kérelmeket tanácsadó szervként az elnök által alapított tárcaközi tervmódosító bizottság vizsgálta ki és bírálta el. A 82/1950. MT sz. rendelet (MK 1950. 111. 21. 49. sz.) az Országos Tervhivatal elnökének - mint központi árhatóságnak árszabályozó hatáskörébe utalta az NT, illetőleg a MT által megadott „általános irányelvek szerint való tervszerű irányítást", ennek keretében az egyes gazdasági és iparágazati, illetőleg szakmákra vonatkozó részletes irányelvek, továbbá az alapvető jelentőségű árucikkek árának megállapítását, valamint az országosan egységesen meghatározott árak jegyzékének folyamatos közzétételét. A Tervhivatal elnöke bármilyen, az egyes miniszterek vagy helyi árszabályozó hatóságok hatáskörébe tartozó árucikkre kibocsáthatott olyan árszabályozó rendelkezést, amellyel az árkiszámítás irányelveit határozta meg. A Tervhivatal elnöke az NT előzetes hozzájárulásával módosíthatta az egyes szakminiszterek, illetőleg az OT elnöke árszabályozó hatáskörének megosztását. A 94/1950. MT sz. rendelet (MK 1950. 111. 31. 55. sz.) szerint a Tervhivatal vidéki kirendeltségei mellett döntőbizottságokat kellett szervezni. A 10.074/1950. OT-AH sz. rendelet (MK 1950. IV. 1. 56. sz.) az egyes miniszterek árszabályozó hatáskörét a Tervhivatal elnökére ruházta át. A 103/1950. MT sz. rendelet (MK 1950. IV. 6. 59. sz.) az anyaggazdálkodás központi irányítását és egységes biztosítását a Tervhivatal feladatává tette. A 104/1950. MT sz. rendelet (MK 1950. IV. 8. 61. sz.) szerint a KÖZELBIZ főfelügyeletét az Minisztertanács ..az Országos Tervhivatal elnöke útján" gyakorolta. A Tervhivatal elnöke bármely közületi szerv elhelyezésére vonatkozó intézkedés jogát a maga számára fenntarthatta. A KÖZELBIZ főtitkárát ugyanesak ő nevezte ki. A 143/1950. MT sz. rendelet (MK 1950. V. 18. 85. sz.) alapján a megyékben és Budapesten a Tervhivatal kirendeltsége tennivalóit a tanáes és végrehajtó bizottsága látta el. A 160/1950. MT sz. rendelet (MK 1950. IV. 14. 100. sz.) megszüntette a Tervhivatal fővárosi, illetve megyei kirendeltségeit. Ezek jogutóda a megyei tanácsok, illetve a Fővárosi Tanács terv- és statisztikai osztálya lett. Az 566/28/1950. NT sz. határozat (NT HT 1950. IX. 28. 28. sz.) a Tervhivatal elnökének felügyelete alatt hívta létre az Anyagtakarékossági Irodát. A 2058/17/1952. MT. sz. határozat (HT V. 31.) értelmében az Országos Találmányi Hivatal, a Magyar Szabványügyi Hivatal, és az Áruraktározási Hivatal felett a fófel ügyeleti jogot a Minisztertanács a Tervhivatal elnöke révén gyakorolta. (Később az 1067/1954. sz. minisztertanácsi határozat kimondta, hogy a továbbiakban a főfelügyeleti jogot az Országos találmányi Hivatal, a Magyar Szabványügyi Hivatal és az Aruraktározási Hivatal felett a Minisztertanács elnöke az MT Titkársága vezetőjének útján látja el.) A 73/1952. (Vm.n.) MT sz. rendelet (MK 64. sz.) hozta létre az Országos Mérésügyi Hivatalt, mely felett az Minisztertanács a főfelügyeleti jogot ugyancsak a Tervhivatal elnöke révén gyakorolta. 1/3. Az Országos Tervhivatal szerepe a gazdaságpolitikában, feladatkörének változásai Az Országos Tervhivatal létrehozásáról és feladatairól szóló 8530/1947. Korm. sz., illetve 4279/1949. MT sz. rendeletek tág teret nyitottak az Országos Tervhivatal vezetői előtt, különösen azáltal, hogy a részlettervek kidolgozását, s később fokozatosan az anyaggazdálkodási és ármegállapítási feladatokat is a Tervhivatal hatáskörébe utalták. Nem volt tisztázott e téren a Minisztertanács feladatköre, gazdaságirányítói funkciói, nem volt az államigazgatás felső szintjén a Tervhivatalon kívül olyan központi szerv, amely a termeléssel, a gazdálkodással, az értékesítéssel kapcsolatban az egyes minisztériumok közt felmerülő problémák megoldására, koordinálására vállalkozhatott volna. Egy korabeli tervhivatali előterjesztés szerint (11-3/1/1954. sz) a Tervhivatal vezetőiben és munkatársaiban is „megvolt a törekvés az OT hatáskörébe nem tartozó ügyek átvállalására". Gyakran így egészen apró, valójában vállalati hatáskörbe tartozó kérdésekkel is a Tervhivatal foglalkozott. Részben ezt a helyzetet kívánta rendezni „a tervezés módszereinek és szervezetének fejlesztéséről" szóló 2071/21/1952. MT sz. határozat, mely kimondta, hogy a Tervhivatal fő feladata az éves és a távlati népgazdasági tervek kidolgozása, valamint a jóváhagyott tervek végrehajtásának az ellenőrzése. A minisztériumok önállóságának erősödése következtében valamelyest szűkült a Tervhivatal mozgástere, csökkent központi irányító szerepe, de továbbra sem szűnt meg. A felsőbb szervek határozatai, az egyre szaporodó jogszabályok számos olyan konkrét feladatot róttak a Tervhivatalra, amelyek teljesítése elvileg nem tartozott a feladatkörébe. A már idézet előterjesztés szerint például 1954 első negyedévében 47 különböző előterjesztést kellett a tervhivatalnak a felsőbb szervek számára kidolgoznia. Az Országos Tervhivatalt 1953-ban minisztériumi jogállásúvá, azaz főhatósággá szerveztek át. A Tervhivatal elnöke 1953 és 1990 között a Minisztertanács tagja volt, magát a Tervhivatalt a jogszabályok a minisztériumok között sorolták fel, elnöke rendeleteket és utasításokat adhatott ki. A 2013/35/1954. MT sz. határozat a gazdasági tervezés egyszerűsítése érdekében megszüntette a Tervhivatal tervjóváhagyási hatáskörét és ennek megfelelően feladatkörét a következők szerint módosította: • keretszám-javaslatok készítése, azok megtárgyalása a minisztériumokkal, benyújtásuk a M in isztertanácshoz jóváhagyásra, • a tervjavaslatok felülbírálása, elemzése, megtárgyalása a minisztériumokkal, a népgazdasági terv egységes, összefüggő javaslatának elkészítése és benyújtása a Minisztertanácshoz, • a keretszámok kidolgozása; továbbá a kidolgozás időszakában egyes számítási anyagoknak a mi-