Csízi István: Az országos tervhivatal repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 25. Budapest, 2007)

Bevezető

nisztériumok és a tanácsok rendelkezésére bocsátása. A 2019/37/1954. MT sz. határozat értelmében az Országos Tervhivatalnak kellett kidolgoznia a beruházások ötéves tervkészítésének rendszerét. A 46/1955. (VIII. 10.) MT sz. rendelet határozta meg az ún. önszabályozási hatásköröket. Eszerint a Tervhivatal feladata lett: • az általános árpolitikai irányelvekre vonatkozó javaslatok kidolgozása és a Minisztertanács elé terjesztése, • a termelési eszközök, mezőgazdasági termékek és fogyasztási cikkek árának, valamint a szolgáltatások díjának általános jellegű változásaira vonatkozó javaslatok megtervezése és a Minisztertanács elé terjesztése, • az árpolitikai elveknek, valamint az árszabályozásra vonatkozó rendelkezések megtartásának az ellenőrzése és összefoglaló jelentés készítése erről, valamint az árak és a díjak alakulásáról a Minisztertanács elnökének, • az országosan egységes árjegyzékek kiadása, • a Minisztertanács hatáskörébe tartozó termelési eszközök, mezőgazdasági termékek és szolgáltatások árára, valamint a fogyasztási cikkek fogyasztói áraira vonatkozó javaslatok véleményezése és a Minisztertanács elé terjesztése. A Tervhivatal elnöke állapította meg azoknak a nyersanyagoknak, ipari és mezőgazdasági termékeknek és szolgáltatásoknak az árát, ül. díját, amelyeket a rendelet melléklete felsorolt, valamint a kereskedelmi haszonkulcsot, és az ő jóváhagyása szükségeltetett az egyes iparágakra kötelező árkiszámítási irányelvek kiadásához, az import ármegállapításához, a termelői eszközök, fogyasztási cikkek és szolgáltatások országosan egységes termelői árának megváltoztatásához. Árszabályozási kérdésekben az érdekelt miniszter meghallgatásával járt el, részletes szabályokat állapíthatott meg az árszabályozás és az árellenőrzés egységének biztosítására. A Minisztertanács előzetes hozzájárulásával a Tervhivatal elnöke módosíthatta az árszabályozó hatáskörök megosztását a miniszterek és a helyi árhatóságok között. A 31/1956. (Xll. 30.) Korm. sz. hat. (MK 107. sz.) Országos Árhivatal felállítását rendelte el, a 10/1957. (II. 24.) Korm. sz. rendelet (MK 23. sz.) a Tervhivatal árhatósági jogkörét az Országos Árhivatalra ruházta át. 1958-ban a kormány az Országos Tervhivatal hatáskörébe utalta az energiagazdálkodási teendőket. Az energiagazdálkodás szervezetéről szóló 1044/1958. (XII.9.) Korm. sz. határozat szerint „Az. Országos Tervhivatal feladata a népgazdasági tervezéssel összefüggő energiagazdálkodási teendők ellátása. Az Országos Tervhivatal készíti el az ország energiamérlegét, és jelöli ki az egyes népgazdasági ágak számára az energiagazdálkodási feladatokat, elvileg irányítja az energetikai műszaki fejlesztést és tudományos kutatást." 1961-ben ismét szűkült az. Országos Tervhivatal hatásköre. Az 1017/1961. (IX. 14.) Korm. sz. határozat Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) létrehozását rendelte el a műszaki fejlesztési feladatok megoldására, távlati fejlesztési tervek kidolgozására és a fejlesztések szélesebb körű alkalmazásának az elősegítésére. E határozat nyomán a kormány 1961. szeptember 13-ai hatállyal Kiss Árpádot felmentette az Országos Tervhivatal elnöki tisztségéből és öt - miniszteri rangban - az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökévé nevezte ki. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság feladatairól, szervezetéről és működéséről az 1003/1962. (1.27.) Korm. sz. határozat rendelkezett, eszerint az OMFB a népgazdasági jelentőségű műszaki fejlesztési kérdésekben a Minisztertanács tanácsadó szerve volt. Az OMFB hivatali apparátusa a Tervhivatal Műszaki Titkárságának mintegy huszonöt főnyi állományból alakult meg, a Bizottság megalakulásával egyidejűleg megszűnt a Tervhivatal Műszaki Titkársága. A 45/1961. (Xll. 9.) Korm. sz. rendelet, valamint az ennek végrehajtására kiadott 1/1961. (Xll. 9.) OT-PMÉM sz. együttes rendelet (MK 91. sz.) szerint a Tervhivatal feladata volt: • a távlati éves népgazdasági tervek kidolgozása során a beruházások népgazdasági összhangjának a biztosítása és a tervek anyagi-műszaki megalapozása, • a népgazdasági beruházási és felújítási terv végrehajtásának az ellenőrzése, • az irányító hatóságokkal történő egyeztetés alapján a népgazdaság egészére vonatkozó állóeszköz távlati tervjavaslat elkészítése. Az éves állóeszköz fejlesztési terv anyagi, műszaki összetételét meghatározó ágazatok terveit a Tervhivatal elnöke hagyta jóvá, és ő rendelkezett a népgazdasági állóeszköz fejlesztési terv központi tartalékával. Az Országos Tervhivatal engedélyezhette továbbá a beruházó kérésére egy folyamatban levő beruházás kivitelezési ütemének a meggyorsítását. Értékhatár feletti beruházási program jóváhagyásához ugyancsak a Tervhivatal elnökének a jóváhagyása kellett. A típustervezési munkák tervét az építésügyi miniszter és a Tervhivatal elnöke egyeztette és hagyta jóvá.