Csízi István: Az országos tervhivatal repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 25. Budapest, 2007)

Bevezető

állt. A rendelet értelmében a Tervhivatal élén álló elnököt a Népköztársaság Elnöki Tanácsa (NET), az elnökhelyettest (elnökhelyetteseket) a Minisztertanács elnökének javaslata alapján ugyancsak a NET nevezte ki. Az elnök a Minisztertanáccsal, a miniszterekkel, továbbá a gazdasági és érdekképviseleti szervekkel közvetlenül tartotta a kapcsolatot. A rendelet előírta azt is, hogy a hatóságok, hivatalok, intézmények és a „tervköíelezetf

1 szervezetek kötelesek a Tervhivatal elnökének megkeresésére mindazokat az adatokat és felvilágosításokat megadni, amelyek az OT hatáskörébe utalt ügyek intézéséhez szükségesek. A minisztertanácsi rendelet felhatalmazta az OT elnökét arra is, hogy az általa kiadott rendeletekben tizenöt napig terjedhető elzárással és 600 forintig terjedő pénzbírsággal büntethető kihágást állapíthasson meg. A rendelet szerint a megyeszékhelyeken az Országos Tervhivatalnak megyei kirendeltségei voltak. Ennek nyomán a 370/6/1949. OT sz. rendelet (MK 1949. X. 15. 215-216. sz.) állapította meg a Tervhivatal megyei kirendeltségeinek feladatkörét és szabályozta a szervezetüket. A kirendeltségek - megyéjük területén - az alábbi hatáskörrel rendelkeztek: 1. Az OT által kiadott keretszámok alapján jóváhagyták • a községi vállalatok, • a tervkötelezett III. csoportba sorolt egyéb vállalatok és szövetkezetek, • az OT elnöke által az illetékes miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben kijelölt, tervkötelezelt II. csoportba sorolt egyéb vállalatok részletterveit. 2. Véleményezték az I. pont hatálya alá nem tartozó, tervkötelezett II. csoportba sorolt vállalatok részletterveit. 3. Jóváhagyták a helyi jellegű közületi (egészségügyi, szociálpolitikai, népoktatási, népművelési, építési és községfej 1 esztési) beruházásokat. 4. Felosztották a községek között a megyei mezőgazdasági terv feladatait. A megyei kirendeltségek feladata volt az általuk jóváhagyott részlettervek végrehajtásának az ellenőrzése. A rendelet kimondta továbbá, hogy a kirendeltségek a Jogszabályi keretek

11 közt intézik a helyi anyaggazdálkodást, ár- és díjmegállapodást, továbbá az általános árellenőrzést. A rendelet értelmében a kirendeltségek felállításával egyidejűleg megszűnt a tervmegbízotti intézmény. Az Országos Tervhivatal elnöke 1949. szeptember 26-án kelt 0371/1/128/1949. sz. rendeletével elrendelte, hogy a Tervhivatal hivatalos lapjaként Tervgazdasági Értesítőt kell kiadni. Az első szám 1949. október 24~én jelent meg. Vas Zoltán OT elnök rendelkezése alapján 1949 októberétől kezdődően Tervhivatali Tájékoztató címen adták ki a Tervhivatal elnökének a hivatal belső munkáját szabályozó, igazgatási jellegű utasításokat, hivatali belső közleményeket, a „szervezeti élet híreit" tartalmazó belső kiadványát. A 370/V/50/1949. OT sz. rendelet (MK 1949. X. 29. 224. sz.) alapján a Tervhivatal feladata lett valamennyi olyan vállalatnak (ipari vagy mezőgazdasági üzem, üzlet stb.) a nyilvántartásba vétele és egyúttal a felügyelete, amely működését részletterv alapján végezte. A 4317/1949 MT sz. rendelet (MK 1949. XI. 16. 237. sz.) a Közületi Beszerzések Szabályzatának módosításáról úgy intézkedett, hogy a Tervhivatal elnöke engedélyezhette a szabályzattól eltérő beszerzéseket. A 4318/1949. MT sz. rendelet (MK 1949. XI. 17. 238. sz.) értelmében az elnök közületnek, valamint szövetkezetnek a magas- és mélyépítésre vonatkozóan csak tervezőirodának, az Állami Mélyépítési Tervező Intézetnek, illetőleg az OT elnöke által az. illetékes szakminiszter egyetértésével kijelölt szervnek (vállalatnak) adhatott tervezési vagy szakértői megbízást. A Tervhivatal elnöke rendeletben állapította meg, hogy a kijelölt szervek (vállalatok) mely esetekben kötelesek a megbízásokat saját személyzettel biztosítani és mikor bízhatnak meg magántervezőket. A 4310/1949. MT sz. rendelet (MK 1949. XI. 9. 232. sz.) a Tervhivatal feladatkörébe utalta, hogy az illetékes miniszterrel egyetértésben döntsön a „népgazdaság meghatározott szélesebb körét érintő egyes újítások, találmányok vagy korszerű termelési módszerek alkalmazásának kötelező bevezetéséről". A 4337/1949. MT sz. rendelet (MK 1949. XII. 2. 250. sz.) szerint a létező szabványok kötelező számbavétele, valamint hatályon kívül helyezése vagy hatályának felfüggesztése ugyancsak a Tervhivatal elnökének a feladata volt. és szintén az ő hatáskörébe tartozott, hogy az illetékes miniszter javaslalára a Magyar Szabványügyi Intézet véleménye alapján a szabvány kötelező alkalmazása alól felmentést adjon. Azokat a minisztériumokat, ahol szakmai szabványügyi csoportokat kellett szervezni, a Tervhivatal elnökének javaslata alapján a Népgazdasági Tanács jelölte ki. A 49/1950. MT sz. rendelet (MK 1950. II. 4. 23. sz.) rendelkezett arról, hogy a Tervhivatal elnöke dönt az ipari üzem üzemi vízellátását vagy szennyvízelvezetését (kezelését) szolgáló berendezések létesítésének (átalakításának) vagy fenntartásának költségeinél felmerülő vitás ügyekben. Az 50/1950. MT sz. rendelet (MK 1950. II. 4. 23. sz.) a Tervhivatal feladatkörébe utalta a döntést a nem közületi (magán) kivitelező 1949ben elvégzett építési munkájáért járó, de még kielégítetlen járandóságának a kifizetéséről is. A 10.050/1950. OT sz. rendelet (MK 1950. II. 5. 24. sz.) előírta, hogy az 1950. évi beruházási részlettervek „tervmódosításának" engedélyezése a Tervhivatal elnökének, illetőleg a szakminisztereknek a feladatkörébe tartozik. Olyan keretszámok megváltoztatására, amelyeket az NT, a MT vagy az Országgyűlés állapított meg, a Tervhivatal elnöke tehetett előterjesztést. Ugyancsak ő állapította meg szakmánként (tervcímenként), hogy az