Sípos Antalné: Az államosítás előtt működött élelmiszeripari vállalatok repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 24. Budapest, 2006)

DEUTSCH-FÉLE KŐBÁNYAI MALÁTAGYÁR RT

Z 756-761 DEUTSCH-FÉLE KŐBÁNYAI MALÁTAGYÁR RT. (Z 756-761) 1894-1948 Terjedelme: 72 raktári egység, 8,64 ifm A vállalat alapítása és működése Deutsch Zsigmond és, fia, Deutsch Artúr nevéhez fűződik. A nagykőrösi származású Deutsch Zsigmond először 1866-ban alapított malátagyárat Újpesten, majd miután ez árvíz következtében elpusztult, 1873-ban Budán, a Városmajor utcában létesített új telepet. Halála, 1885 után ennek a gyárnak a vezetését vette át Deutsch Artúr. Ezen a helyen azonban nem terjeszkedhetett, ezért ismét Újpesten, az Egyedi-féle szeszgyárnak egy elhagyott telepén is berendezett egy malátagyártó üzemet. Később megszerezte a Fejér megyei Kisvelencén lévő Anna gőzmalom- és malátagyárat is. A három kisüzem működését az első világháború idején beszüntették. A Deutsch család közben, 1900-ban a malátagyártásra legalkalmasabb helyen, Kőbányán szerzett telepet, és a termelést ide koncentrálta. Ez volt a nevezetes Király Serfőzde telepe, amelyet a sörgyárak először bérletként adtak át Deutsch Artúrnak, majd hozzájárultak ahhoz, hogy a telepet megvásárolja, és 1902-ben megalapították a Kőbányai Malátagyár Rt.-t. A részvénytöbbség a Deutsch Zsigmond és Fiai közkereseti társaság és az Anglo-Austrian Bank budapesti fióktelepének tulajdonában volt. Az 1920/2l-es üzletévben a részvénytársaság újjáalakult. Az 1920. december 21-ei rendkívüli közgyűlésen kimondták, hogy „a részvénytársaság, mely fennállása óta csakis bérmaiátázással foglalkozott [a sörgyárak számára], ezentúl saját kezelésében végezze a malátagyártást, ezzel kapcsolatban szerezze be a szükséges nyersanyagot és értékesítse a készgyártmányt. Ezen cél elérése érdekében az igazgatóság tárgyalásokat folytat Deutsch Zsigmond céggel oly irányban, hogy nevezett cég átadja a társaságnak teljes kontingensét, nyersanyag-beszerzési összeköttetéseit, és úgy belföldi, mint az összes világpiacon fennálló vevőkörét. Ezen tranzakció és a nyersanyag bevásárlásának keresztülviteléhez szükséges tőke megszerzése céljából az igazgatóság javasolja a társaság alaptökéjének 5 millió koronára való emelését. [2,6 millió koronáról]. Ezen tranzakció kapcsán indítványozza az igazgatóság a társaság cégének megváltoztatását akként, hogy a társaság cégébe a Deutsch név felvétessék. A neve: Deutsch-féle Kőbányai Malátagyár Rt. legyen." Az új részvénytársaság teljes egészében családi vállalkozás lett; 1922-ben kivált az Angol-Magyar Bank Rt. érdekköréből. Deutsch Artúr a két világháború közötti időszakban a gazdasági élet egyik igen nevezetes reprezentánsa lett; a Magyar Maláta-gyárosok Egyesületének elnöke, a Budapesti Áru- és Értéktőzsde tanácsának tagja, a Statisztikai Értékmegállapító Bizottság gabona szakosztályának kereskedelmi tanácsosa. A gyár igyekezett magának monopolhelyzetet teremteni a malátagyártásban és értékesítésben. Ez - a sörgyárakkal folytatott késhegyig menő küzdelemben - sikerült is. A malátaexportban - külföldi összeköttetései révén - élre került. Cégnevét 1932-ben „Export" Magyar Malátagyár Rt.-re változtatta. Tulajdonosai továbbra is a Deutsch család tagjai és örökösei voltak. A részvénytársaságot az államosításkor sem számolták fel, megmaradt mint „Export" Magyar Malátagyár Rt. és a Magyar Söripari Központ felügyelete alá került. Iratanyaga viszonylag jelentős terjedelemben fennmaradt. Viszonylag csekély terjedelmük miatt egyetlen állagban különítettük el a részvénytársaság vezető szerveinek iratait. Az 1875. évi XXXVII. c, a Kereskedelmi törvény 176-195. §-ai határozzák meg a részvénytársaságok legfontosabb vezető szerveinek hatásköreit és feladatait. A Közgyűlés, Igazgatóság, Felügyelő Bizottság működése során keletkezett iratok közül az ülésjegyzőkönyvek a legértékesebbek. Ezek a jegyzőkönyvek, sajnos, csak a két világháború közötti időszakból maradtak fenn, és ezek sorozata sem teljes. KÖZGYŰLÉS ÉS IGAZGATÓSÁG (Z 756) 1900-1948 Terjedelme: 1 raktári egység, 0,12 ifm A)KÖZGYŰLÉS 1.doboz 1. tétel Közgyűlési jegyzőkönyvek 1920-1924, 1932-1937, 2. tétel 3. tétel 1934. augusztus 27-i rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve Alaptőke-emelés 1947 1934 1935-1936