Sípos Antalné: Az államosítás előtt működött élelmiszeripari vállalatok repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 24. Budapest, 2006)

DEUTSCH-FÉLE KŐBÁNYAI MALÁTAGYÁR RT

1. doboz 4. tétel Közgyűlési iratok 1920-1938, 1943 5. tétel Cégbejegyzési ügyek 1900-1906, 1910-1911 6. tétel Alapszabály és alapszabály-módosítások é. n. 7. tétel Részvények utáni illeték befizetése a Központi Díj- és llletékszabási 1901-1909 Hivatalnak B) IGAZGATÓSÁG 8. tétel Igazgatósági ülésjegyzőkönyvek 1921-1924, 1931-1937 9. tétel Igazgatósági éves jelentések és zárszámadások 1922-1944 C) FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 10. tétel Felügyelő bizottsági ülésjegyzökönyvek 1901-1909 11. tétel Felügyelő bizottsági iratok 1900, 1905-1906, 1935-1937 12. tétel Üzleti jelentések és mérlegek 1948 ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓSÁG (Z 757) 1894-1948 Terjedelme: 21 raktári egység, 2,52 ifm A Kereskedelmi törvény 182. §-a kimondja: „A részvénytársaság ügyeit igazgatóság intézi, mely egy vagy több személyből állhat, és a részvényesek közül vagy másokból fizetés mellett vagy a nélkül választatik." A gyakorlatban a részvénytársaságok igazgatóságát - amelyet a törvény értelmében a közgyűlés választott - a részvénytulajdonosok köréből delegálták, a tagok munkáját jutalékkal (tantiéme-mel) díjazták. A vállalat szorosabb értelemben vett szakmai ügyeinek az intézésére ügyvezető igazgató(ka)t alkalmaztak, fizetéssel. A részvénytársaság igazgatóságának tagja egyben ügyvezető igazgató is lehetett. Az ügyvezető igazgatók szélesebb feladatkört láttak el, mint a részvénytársasági igazgatók, a vállalat szakmai irányítását az ügyvezetők végezték. Az Ügyvezető Igazgatóság a vállalat minden tevékenységét figyelemmel kísérte, a termeléstől a szállításig, az ingatlanügyektől a bel- és külföldi eladásokig. Emiatt több ún. párhuzamos dokumentummal is találkozhatunk, pl. az eladási ügyeket az Eladási Osztály intézte, de ezekkel az Ügyvezető Igazgatóság is foglalkozott. A párhuzamosságok nem jelentik a dokumentumok tartalmának hasonlóságát, az ügyvezető igazgatók az illető osztályt irányították, amely a rendelkezéseket végrehajtotta. Ennek az állagnak az irataiból kapunk átfogó képet a vállalat tevékenységéről, míg a működés (termelés, eladás) részleteit a többi szervezeti egység anyagából kialakított állagok tükrözik. Az Ügyvezető Igazgatóság állaga a vállalat történetének legértékesebb forrásait foglalja magában. A) AZ IGAZGATÓSÁG IRATAI 1. doboz 1. tétel Levelezése sörgyárakkal, más cégekkel, ügynökökkel és magánsze- 1897-1930, mélyekkel, a partnerek nevének betűrendjében, A-Z 1938 2. tétel A Deutsch Zsigmond és Fiai cég részére küldött földbirtok- és ház- 1916-1917 vásárlási ajánlatok 3. tétel Deutsch Zsigmond és Fiai földbirtok-, telek- és házvásárlásai 1916-1942 B) IGAZGATÓK IRATAI DEUTSCH ARTÚR 4. tétel Deutsch Artúr vezérigazgató szabadalmi ügyei 1910-1911